Magyar színésznő az első New York-i fotóautomatában
Ritka, az első New York-i automata fotókabinban készült felvételt azonosítottak az Országos Levéltár munkatársai. Ahogy arról Balogh János Mátyás a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján megjelent ismeretterjesztő cikkében beszámol, a felvétel a korszak egyik ismert magyar származású amerikai színésznőjét, György Edithet ábrázolja. Az 1926 ősze és 1927 decembere között készült portré az első fennmaradt hazai vonatkozású emlék abból a korból, amikor a Broadway-n működő Photomaton stúdió forradalmasította a tömeges fényképezést.
- Egyedülálló archív fényképet mutatott be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára az 1920-as évek Amerikájából, amely a Photomaton-fotózás hazai vonatkozásaira is rávilágít.
- A nemrég nyilvánosságra hozott felvételen György Edith (Leyla Georgie) ünnepelt magyar színésznő látható, a képet pedig feltehetően a világ legelső, New Yorkban nyitott fotókabinjában készítették.
- A huszadik század eleji technikatörténet egyik ikonikus találmánya forradalmasította a portrékészítést, és utat nyitott a fényképezés tömeges, mindennapi használata felé.
A fotóautomata történelmi mérföldkőnek számító első, valóban sikeres stúdiója 1926. szeptember 21-én nyitotta meg kapuit New Yorkban, a Broadway 1659. szám alatt. Az üzletben öt kabin működött, amelyek egy negyeddolláros pénzérme bedobásával húsz másodperc alatt nyolc felvételt készítettek a látogatóról, majd a gép hét és fél perc alatt kidobta a kész, papírszalagra nyomtatott képeket.
Bár a fotóautomaták ötlete és szabadalmai már a 19. század végén megjelentek, a Photomaton volt az első olyan gépezet, amely a felvételtől az előhívásig a teljes folyamatot emberi beavatkozás nélkül végezte el. Az újdonság óriási közönségsikert aratott, az első félévben százezres nagyságrendben vonzotta az ügyfeleket, és a hálózat rövid időn belül országos méretűvé bővült az Egyesült Államokban.
A Levéltárban fellelt és most bemutatott fotót az 1920-as évek magyar és amerikai színházi életének különleges alakja, az eredetileg György Edith néven született Leyla Georgie használta fel útlevéligényléséhez. A levéltári adatok szerint a felvételt 1927 decemberében csatolták a New York-i magyar konzulátushoz benyújtott hivatalos okmányhoz, készítési helye pedig feltehetően maga az eredeti Broadway-i stúdió volt. A színésznő Alexander Bernát filozófus unokájaként és Rényi Alfréd matematikus unokatestvéreként 1905-ben született Budapesten, majd 1923-ban érkezett Amerikába, ahol színházi és irodalmi karriert futott be.
György Edith amerikai karrierje a What Price Glory című háborúellenes Maxwell Anderson-darabban játszott főszerepével indult 1924-ben, amelyet egy évig futott sikerrel a Broadway-n. A színpadi munkássága mellett az 1930-as évektől íróként is tevékenykedett. A harmincas években két vígjátékát mutatták be a New York-i színházakban, regényíróként pedig merész témaválasztásaival hívta fel magára a figyelmet.
Ez is érdekelhet
Első, 1933-ban kiadott The Establishment of Madame Antonia című műve hamburgi prostituáltak életét mutatta be, míg az egy évvel későbbi Adam and two Eves egy szerelmi háromszög történetét dolgozta fel, amelyet a kortársak is jelentős érdeklődéssel fogadtak. A színésznő-írónő 1945 nyarán, harminckilenc éves korában hunyt el New Yorkban.
A fotóautomaták tömeges elterjedése a 20. század elején alapjaiban változtatta meg a modern társadalom vizuális kultúráját. Míg korábban a fényképezkedés bonyolult, hosszadalmas és költséges műtermi procedúrát jelentett, az automaták lehetővé tették az olcsó, gyors és széles rétegek számára elérhető portrékészítést. A technológia nem csupán a személyi okmányok egységesítésében és a hatósági nyilvántartások fejlesztésében játszott fontos szerepet, hanem a szórakozás és a személyes emlékgyűjtés népszerű eszközévé is vált. A most bemutatott levéltári felvétel ennek az átalakulásnak az egyik első magyar vonatkozású tárgyi emléke.
