A harmadik legnagyobb viking aranykincset tárták fel Dániában

A "roldi kincs" (Roldskatten) néven regisztrált leletegyüttes feltárása április végén kezdődött, miután egy helyi lakos két, a talajfelszínen részben látható tömör aranygyűrűt szolgáltatott be a múzeumnak. A Nordjyske Museer régészei azonnal kiszálltak a Rold melletti erdős területre, ahol a szisztematikus fémdetektoros vizsgálatok során az első lelőhelyen egy harmadik, attól mintegy 15 méterre pedig további három, teljesen ép arany karperecet azonosítottak.

Torben Sarauw, az intézmény kulturális örökségvédelmi vezetője hangsúlyozta: a 762,5 gramm összsúlyú lelet az 1977-es Tissø-gyűrű és a 2016-os ribei Fæsted-kincs után az ország harmadik legjelentősebb viking aranylelete. A karperecek között sima felületű, valamint filigrán aranyhuzallal, cikkcakkos mintákkal és jellegzetes viking csúszócsomókkal díszített darabok is találhatók, amelyek a magas szintű ötvösmesterségről tanúskodnak.

A kutatók a tárgyakat a viking kor késői szakaszára, a Kr. u. 900 és 1000 közötti évtizedekre datálják. A lelet különlegességét az adja, hogy a kora középkori skandináv társadalomban a nemesfémek közül tömegesen az ezüst volt elterjedt, az arany birtoklása az abszolút uralkodó réteg és a társadalmi elit szűk kiváltságának számított. Mivel mind a hat karperec intakt, a régészek kizárták, hogy azokat feldarabolt, mindennapi fizetőeszközként (törtearanyként) használták volna.

Szakmai konszenzus szerint az ilyen státuszszimbólumként funkcionáló ékszerek diplomáciai ajándékok voltak, amelyek a szövetségi rendszereket, a politikai lojalitást és a társadalmi rangot jelképezték. A nagyméretű, értékes tárgyak együttes elrejtése a földben arra utal, hogy a kincset egy vészterhes időszakban próbálták megóvni, vagy egy ma már nehezen rekonstruálható rituálé keretében deponálták áldozatként.

A lelet a dán államiság születésének egyik leginkább turbulens időszakába enged bepillantást. A 10. században zajlott le a dán területek egységesítése, amelyet Kékfogú Harald király a Kr. u. 965 körül emelt jellingi rúnaköveken is megörökített, deklarálva Dánia egyesítését és kereszténnyé tételét. Ebben a formálódó államszervezési és centralizációs folyamatban a helyi hatalmasságok és a születő királyi udvar közötti kötelékek fenntartása kulcsfontosságú volt, aminek legfőbb reprezentációs eszközei éppen az ilyen nagy értékű aranytárgyak voltak.

A leletmentés már befejeződött, az állami kincsnek (danefæ) minősülő leletegyüttest a közeljövőben részletes laboratóriumi analízisnek vetik alá. A tervek szerint az aranykarpereceket a koppenhágai Nemzeti Múzeumba történő átszállításuk előtt az Aalborgi Történeti Múzeumban mutatják be a nagyközönségnek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike