Megtalálták az első római szentélyt az Alpoktól északra

Az első ilyen római szentély az Alpoktól északra

Köln szívében, a MiQua LVR Zsidó Múzeum földalatti látogatóútvonalának előkészítése során a régészek kivételes állapotban fennmaradt római szentélyt tártak fel. A 2. századi házioltár az Alpoktól északra az első ilyen épségben fennmaradt és építészeti kontextusában megőrződött lelet.

A szentély egy lararium volt. A rómaiak ilyen házi szentélyekben tisztelték a lareseket, a családot oltalmazó isteneket. A fülke falán még ma is láthatók az eredeti festés nyomai. Apró szöglyukak jelzik, hogy egykor füzérek díszítették a belső teret. A fülke alatt kirajzolódik az oltárasztal helye, és az oltárlap is előkerült. A restaurátorok a visszahelyezést tervezik.

A mediterrán térségben, például Pompejiben és Herculaneumban, a vulkáni hamu konzerválta a hasonló házi szentélyeket. Az Alpoktól északra azonban az évszázados átépítések miatt szinte semmi sem maradt fenn ilyen állapotban. Ezért a kölni szentély nem csupán tárgyi lelet, hanem ritka építészeti példa.

Szentély a császári hatalom központjában

A római szentély az egykori praetorium területén került elő. A praetorium a provincia helytartójának hivatalos rezidenciája volt Germania Inferior tartományban. Köln, azaz Colonia Claudia Ara Agrippinensium, a rajnai határvidék egyik legfontosabb városaként működött.

A császári közigazgatás reprezentatív központjában elhelyezett szentély azt mutatja, hogy a hivatalos hatalom és a személyes vallásgyakorlat szorosan összefonódott. A lakók élelmiszert és apró tárgyakat ajánlhattak fel a lareseknek a védelem és a jólét érdekében.

Az ásatás vezetője, Michael Wiehen szerint a felfedezés jelentőségét a szerkezeti épség adja. Németország területén fennmaradtak monumentális római építmények, például a trieri Porta Nigra. Épségben megmaradt házi szentélyre azonban alig akad példa.

Lépcsőház és vertikális városszerkezet

A feltárás során egy 1. század végére keltezhető római lépcsőház is napvilágra került. A lépcsősor az alacsonyabban fekvő területet kötötte össze a korai praetorium magasabban elhelyezkedő részével.

Kölnben ritkán maradnak fenn ilyen vertikális elemek. A legtöbb római kori maradvány csak az alapozás szintjén ismert. Itt a különleges topográfiai viszonyok döntő szerepet játszottak. Az ókorban mesterséges feltöltéssel alakították át a Rajna menti lejtőt, és ez a réteg megóvta a korai szerkezeteket a pusztulástól.

Monumentális bazilika a késő ókorból

Az ásatások egy 4. századi bazilika apszisának masszív alapozását is feltárták. A szerkezet akár négy méter vastag. A metszetelemzés kimutatta, hogy a falazat vulkáni tufából, bazaltból és mészkőből áll, amelyet rendkívül tartós habarcs köt össze.

A feltárás előtt a terület csupán enyhe mélyedésként látszott a Rathausplatz felszínén. Most először válik láthatóvá a késő római városkép egyik kulcseleme. A bazilika maradványai arra utalnak, hogy a közigazgatási és feltehetően egyházi funkciók újraszabták a város arculatát a 4. században.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2013

• Shakespeare elveszett világa
• Bájitalok a régmúltból
• Grace Kelly és Rainier: monarchia á la Hollywood
• Che Guevara Hollywoodban és a vasfüggöny mögött
• Domján Edit-Szécsi Pál: egy szerelem tíz hónapja
• Magyar űrhajósok a zűrben
• A Tenkes kapitánya
• Garibaldi magyar parancsnoka
• Az évszázad magyar műkincsrablása