Megkerült Jeruzsálem elveszett kulcsa

A város alapkőzetébe vágva

Az Izraeli Régiségügyi Hatóság nagyszabású régészeti feltárása során figyelemre méltó betekintést nyertek abba, miként épült fel Jeruzsálem történetének egyik legmeghatározóbb időszakában. A város Ramat Slomó városrészében egy hatalmas, az alapkőzetbe vájt kőbányát tártak fel, amely a Kr. u. 1. századra keltezhető, a Második Templom korának csúcspontjára. A lelőhelyhez egy ritka, ívelt fémkulcs is kapcsolódik, amely feltehetően az egyik kőbányai munkás személyes tárgya volt.

Egy ismert lelőhely új megvilágításban

Az ásatás 2007-ben zajlott, a modern fejlesztéseket megelőzően, Irina Zilberbod vezetésével. Bár a helyszínt korábban is ismerték, az Izraeli Régiségügyi Hatóság friss közleménye ismét ráirányította a figyelmet a Ramat Slomó kőbánya jelentőségére, különösen Jeruzsálem ókori építőiparának léptéke és szervezettsége szempontjából.

A kőbánya egyértelmű nyomait őrzi az intenzív és szervezett kőfejtésnek. Mély fejtőárkok, állva hagyott kőoszlopok, sziklába vájt lépcsők és különböző munkafázisban hátramaradt kőtömbök kerültek elő. Több tömb hossza meghaladta a két métert, ami arra utal, hogy középületekhez és városi infrastruktúrához szánták őket. Ezek a méretek és a megmunkálás pontossága a technikai tudás magas szintjéről tanúskodnak.

Szerszámok és munkamódszerek nyomai

A legbeszédesebb leletek közé tartoznak a vaskőfejtő szerszámok. Fejszékkel leválasztó csatornákat vájtak, majd hasító éket használták, amit a kőbe kalapáltak, így választották le a tömböket. Ezek ritka, kézzelfogható bizonyítékai azoknak a módszereknek, amelyeket az ókori források említenek, de régészetileg ritkán maradnak fenn.

A feltárás egyik legszemélyesebb tárgya egy ívelt, kiálló részekkel ellátott fémkulcs volt, amelyet a római korban elterjedt fa zárszerkezetek működtetésére használtak. A kutatók szerint a kulcs egy munkás zsebéből csúszhatott ki. Apró lelet, mégis emberközelivé teszi az ipari környezetet, és emlékeztet arra, hogy a monumentális építkezéseken hétköznapi emberek dolgoztak.

Jeruzsálem átalakulása

A Ramat Slomó kőbánya nem csupán kitermelési hely volt. A sziklába vájt létesítmények vízgyűjtésre és tárolásra szolgálhattak. A kőbánya padlójába rendszeresen elhelyezett, több mint 200 kisebb üregben valószínűleg fagerendákat állítottak. Ezek az emelőszerkezetek a nehéz kőtömbök mozgatását tették lehetővé, ami fejlett mérnöki gondolkodásra utal.

A Második Templom kora a Kr. e. 6. század végétől Jeruzsálem Kr. u. 70-ben bekövetkezett római pusztulásáig tartott. Ezt az időszakot gyors városi növekedés jellemezte. A Hasmoneusok, majd a Heródesek uralma alatt Jeruzsálem monumentális, kőből épült várossá vált. Nagy Heródes nagyszabású építkezései, köztük a Templom-hegy bővítése, hatalmas mészkőtömböket igényeltek.

A helyi kő ereje

Az olyan lelőhelyek, mint a Ramat Slomó kőbánya, alapvető szerepet játszottak ebben a folyamatban. A helyi mészkövet, a meleke követ tartóssága miatt becsülték. A kőbányák városhoz való közelsége csökkentette a szállítási távolságokat, de a több tonnás tömbök mozgatása Jeruzsálem dombos terepén így is komoly kihívás maradt.

A lelőhelyen későbbi korszakok nyomai is előkerültek. Kora római kori edénytöredékek, három érme a júdeai római prefektusok idejéből, valamint egy késő bizánci feliratos lámpatöredék jelzi, hogy a területet időről időre újrahasználták. Egy csonteszköz tovább árnyalja ezt a képet. A modern korból származó 17 fémpatkó pedig azt mutatja, hogy a helyszín az elmúlt évszázadokban is hozzáférhető maradt.

Kő és emberi erőfeszítés

Az Izraeli Régiségügyi Hatóság felvetette a kérdést: mi volt nehezebb, a kövek kitermelése vagy a szállításuk. A Ramat Slomó kőbánya leletei alapján mindkettő rendkívüli teljesítményt igényelt. A hatalmas tömbök formálása és Jeruzsálem szívébe juttatása egyaránt lenyűgöző szervezést és tudást feltételez.

A kőbánya és az elveszett kulcs együtt világít rá arra, mekkora emberi munka áll Jeruzsálem kőből épült nagysága mögött. A város monumentális múltját nemcsak uralkodók és vallási vezetők formálták, hanem azok a szakképzett munkások is, akiknek nyomai ma is ott rejtőznek a modern város alatt.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel