Meghalt Omár molla, a tálibok vezetője

A pastu nemzetiségű Omár molla 1959 táján született egy szegény dél-afganisztáni parasztcsaládban. (A források még az időpontban sem értenek egyet, az időpontok 1955-től 1962-ig váltakoznak.) Iszlám iskolákat végzett, maga is hittudós, molla lett. Afganisztán 1979-es szovjet inváziója után csatlakozott a megszállók elleni szent háborút, dzsihádot folytató mudzsahedekhez. Idővel egy egység parancsnoka lett, harc közben többször megsebesült, fél szemét is elvesztette.

Igazi felemelkedése 1994-ben kezdődött, amikor felbomlott a szovjetellenes küzdelemben részt vevő csoportok koalíciója. A lakosságra iszonyatos szenvedéseket zúdító anarchia idején arra törekedett, hogy a rendet és az igazságot az iszlám törvény, a saría alapján állítsa helyre. Mudzsahed fegyvertársai mellett a Korán-iskolák diákjai, a tálibok is csatlakoztak hozzá, anyagi és logisztikai támogatást Pakisztánból és Szaúd-Arábiából kapott. A tálibok 1994-ben jelentek meg a színen, s viharos gyorsasággal törtek előre, 1996 őszén elfoglalták Kabult, és hamarosan Afganisztán területének 90 százalékát ellenőrizték.

A tálibok 1996. április 4-én a délnyugat-afganisztáni Kandahárban rendezett gyűlésükön választották meg Omár mollát legfőbb vezetőjüknek. A molla "valódi" iszlám kormányzást és törvénykezést vezetett be, a még a fundamentalisták számára is rendkívül szigorú törvények értelmében az afganisztáni iszlám emirátusban a nők nem dolgozhattak, nem járhattak iskolába, otthonukat sem igen hagyhatták el, nyilvános helyen tetőtől talpig el kellett fedniük magukat. A férfiak kötelesek voltak szakállt viselni, a szórakozás minden formáját betiltották, halállal büntették a hűtlenséget, a homoszexualitást, az emberölést, a tolvajok kezét levágták, elpusztították a másfél ezer éves Bamiján-völgyi Buddha-szobrokat, mert az iszlám előírásait megsértve embert ábrázoltak.

Nem csoda, ha Afganisztán teljesen elszigetelődött, még az Iszlám Konferencia Szervezete sem ismerte el. A rendszer sorsa akkor pecsételődött meg, amikor Omár molla - akit állítólag családi kötelékek is fűztek Oszama bin Ladenhez - befogadta az al-Kaida iszlamista terrorszervezet vezetőjét, majd megtagadta kiadatását az Egyesült Államoknak a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után. 2001 októberében megindult az amerikai-brit ellencsapás, amely hetek alatt véget vetett az afganisztáni tálib uralomnak.

Omár molla azóta Afganisztánban és Pakisztánban rejtőzködött. A kézre kerítésére indított óriási méretű hajtóvadászat és a fejére kitűzött 10 millió dolláros vérdíj ellenére sem sikerült elfogni. Jelentések szerint ebben szerepet játszott az is, hogy titokban pakisztáni támogatásban részesült, bár ezt az iszlámábádi vezetés hivatalosan mindig tagadta. A tálibok a 2001-es háború után rendezték soraikat, egyre több és egyre súlyosabb terrorista támadást, merényletet követtek el. Az elmúlt több mint tíz évben az afgán lakosság életkörülményei nem javultak, a korrupt és igen kevéssé hatékony kormány támogatottsága zsugorodott, és egyre ellenségesebb lett a hangulat a nemzetközi biztonsági erőkkel szemben. (A NATO vezette koalíciós erők harci küldetése 2014-ben ért véget Afganisztánban.)

Bár a tálibok több frakcióra szakadtak, mindegyik elismerte a törzsi tanács, a súra élén álló Omár molla vezetését. A tálibok és Omár megnövekedett erejét jelezte, hogy Hamid Karzai akkori afgán elnök tárgyalásokat ajánlott nekik a háború lezárása érdekében, és attól sem zárkózott volna el, hogy képviselőiket bevonja a kormányba. (Ehhez Karzai az erőszak beszüntetését és az alkotmány elfogadását, míg a tálibok a NATO-vezette koalíciós erők távozását szabták volna feltételül. Omár molla azonban nem akart tárgyalni, mert szerinte az "Afganisztáni Iszlám Emirátus" harcosai amúgy is megnyerik a háborút.)

Omár molláról nem sokat lehet tudni, nyugati újságírót még nem fogadott, kevés fényképet készítettek róla, s némelyikről később kiderült, hogy nem is őt ábrázolja. Még külsejéről is megoszlanak a leírások, amelyek csak abban egyeznek meg, hogy egyik szeme hiányzik. A hozzá közel állók szerint szerényen élt, magát az iszlám szolgájának nevezte, a külvilággal szóvivői és írott utasítások alapján érintkezett.

Az utóbbi években többször is felröppent a halálhíre, 2011 májusában olyan hírek kaptak lábra, hogy légicsapásban vesztette életét, de a tálibok ezt cáfolták. A közelmúltban olyan hírek is napvilágot láttak, hogy Omár molla engedélyezte, hogy a tálibok Pakisztán közvetítésével tárgyaljanak a kabuli kormánnyal. A tálibok idén áprilisban tették közzé vezetőjük életrajzát, amely szerint a molla részt vesz a "dzsihadista tevékenységben", így akarták eloszlatni azokat a híreket, amelyek szerint a tálib vezér halott.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• 250 ezer amerikai áldozatra számítottak a Világkereskedelmi Központ első támadói
• Kazimierz Pułaski és a Kováts Mihály: „az amerikai lovasság atyjai”
• Munkaruhából vált mindennapos viseletté a Levi Strauss által megálmodott farmer
• Űrlények vagy japán bombázók? Napjainkig rejtély a „Los Angeles-i csata”
• A végzetes hatású távirat, ami az USA hadba lépését eredményezte 
• Az FBI is megfigyelte John Lennont Nixon megbízásából