Mátyásdomb: Lonkai-kastély
2014. november 25. 10:26
Fejér megye frekventált helyén, Dég és Enying között lapul meg Mátyásdomb, az egykori Feketepuszta. A település nevének eredetéhez legendák kapcsolódnak, amelyek olykor kedvező, máskor inkább negatív színben tüntetik fel a névadót. A puszta mai nevét ugyanis 1952-ben kapta, és ekkor alakult ki az a tévhit, amely szerint névadója nem Mátyás király, és nem is egy itt található természeti képződmény, bizonyos Mátyás-domb, hanem inkább Rákosi Mátyás lehetett. Az illetékes tudományágak mind a mai napig próbálják megfejteni a hiányos oklevél (nem szerepel az alapító okirat jegyzőkönyvében a névválasztás indoka) miatt kialakult anomáliát. A község néveredeténél csak a kastély múltbeli és jelenkori sorsa bizonytalanabb. Építéséről kevés forrás ismert, és a ma üresen álló épület jövője ugyancsak kérdéses.
Pedig a község elhelyezkedése igen vonzó, szinte azonos távolságra fekszik a Balatontól és Budapesttől, így mindenhonnan könnyen megközelíthető. Nem véletlen, hogy a közelben (Dég, Enying) egykor birtokokkal rendelkező családok könnyen tudták értékesíteni a területet. Így került a mezőföldi település a Koller családtól 1769-ben a tolnai Festeticsek kezébe, ekkor Festetics Pál vásárolta meg, és a birtok évszázadokig a család tulajdonában maradt. A gazdálkodás már a vásárlás pillanatában megindult, a község igazi fellendülése mégis sokkal később, a XIX. század végén következett be, amikor Lamm Ármin kereskedő vette bérbe a területet. A Lamm család eredetileg kereskedéssel foglalkozott, nevüket később Lonkaira változtatták.
Az Enyinggel határos puszták közé sorolt lápos, mocsaras, 4400 holdnyi területet feltehetőleg olcsón tudta bérelni Lonkai Ármin, mert nem sokkal a szerződéskötés után, 1890 körül hatalmas átalakításba fogott. Lecsapoltatta a mocsarat, és megkezdte a nagyarányú gazdálkodást. Árkot ásott, gőzekét állított be, kisvasutat épített, amelyet kezdetben lovak, majd mozdonyok húztak. A pusztán lakók száma – 1836-hoz képest – majd’ megtízszereződött. A gazdag kereskedőnek és szorgosan gazdálkodó bérlőnek hosszú távú tervei voltak, ezért a birtok központjába valamikor 1900 körül kastélyt épített.
Az építkezésről nem sok adat maradt fenn, ezért csak a stílusjegyekből és a térképekből kaphatunk némi információt. Ezekből tudható, hogy a kisméretű kastély kialakításával – bár néhány évvel megkésve – a kor divatjához próbált igazodni. Az egyemeletes épület téglalap alaprajzú, tömegének jellegzetességét a bal sarkához rézsűsen hozzáépített saroktorony adja, amelyet kupola koronáz. Az eklektikus formajegyeken túl a századforduló szecessziós világának néhány apró részlete is visszaköszön, de összességében inkább a barokk kastélyok hangulatát idézi az épület díszítése. Hall, az emeleten díszterem és tizennégy szoba, borospince volt benne.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában tegnap
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban tegnap