A Szent Korona legkorábbi hiteles ábrázolása
2014. október 27. 10:55
Harmincöt esztendeje ismert a magyar tudomány és nagyközönség számára a Szent Korona első hiteles ábrázolása. Ám legfőbb nemzeti kincsünk históriájának egyik legkülönlegesebb rejtélyét azóta sem sikerült megoldani: mikor és milyen körülmények között keletkezett a magyar korona legkorábbi autentikus ábrázolása?
Az eddigi elképzelések
A Szent Korona legrégibb hiteles képe egy napjainkban Münchenben őrzött kétkötetes munka első részében maradt fenn; ennek kezdőlapján az 1555-ös évszám olvasható. A korona annak illusztrációjaként díszeleg ott, hogy a szerző elmeséli, miként szerezte vissza 1463 júliusának végén, a bécsújhelyi tárgyalásokat követően Hunyadi Mátyás király III. Frigyes császártól a magyar felségjelvényt. Azt ugyanis még 1440-ben Habsburg Albert magyar király özvegye, Erzsébet királyné ellopatta Visegrádról az udvarhölgyével (Kottanner Jánosnéval), majd a csecsemő V. László megkoronázása után Ausztriába vitte. A kétkötetes kódex az 1570-es évek elején a Fugger család könyvtárából került a müncheni bajor hercegi, majd később a Bajor Állami Könyvtárba.
A fenti információkkal magyarázható, hogy a koronaábrázolás keletkezéséről számos elképzelés született. Bár a munka második kötete még 1550-es évekbeli eseményekről is beszámol, egyes kutatók ezzel nem törődve egyenesen a korona III. Frigyes általi birtoklásának idejére (1440–1463), mások a német vélemények hatására 1547 és 1555 közé vagy pontosabb időpont-megjelölés nélkül a XVI. századra teszik az ábrázolás megszületését. Még akik tisztában vannak a kötetek XVI. század közepi keletkezési idejével, azok is gyakran feltételeznek koronaábrázolásunkhoz vagy Mátyás, vagy Jagelló-kori előképeket.
Mindeközben egykori Fugger-birtoklásának köszönhetően a magyar kutatás túlnyomó többsége a munkát a Fugger család történetének, röviden Fugger-krónikának tartja. Sőt, e feltételezésre építve széles körben elterjedt az a vélekedés, miszerint a korona egy ideig a Fuggerek birtokában volt, akik ugyan nem használták rendeltetésszerűen a magyarok iránti ellenszenvük miatt, de legalább lerajzoltatták. Végül a koronakutatók egy része Szűz Máriát véli felfedezni a koronakép közepén. Az újabb kutatások alapján mindezek az elképzelések csaknem teljességgel hibásnak nyilváníthatóak.
Pálffy Géza írását keresse a Múlt-kor történelmi magazin őszi számában!
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A fáraó és Ozirisz újjászületése – Tutanhamon sírjának titkos rítusa 09:15
- Tudományos kísérletek színhelye is lett a párizsi Eiffel-torony 08:20
- Budapest múltja egy időgépben kel életre tegnap
- A dzsungel mélyén veszett el az arany várost kutató kalandor tegnap
- Végjáték Hanoiban: A vietnámi háború egy hadifogoly szemével tegnap
- Goebbels "utolsó éjszakája" - hat gyerek halála tegnap
- Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől tegnap
- Dániából származhat a legendás Sutton Hoo-i sisak? tegnap
