Második világháborús magyar katona sírját tárták fel Pilisszentkereszten
Egy második világháborús magyar katona, Demeter János honvéd földi maradványait emelték ki eredeti nyughelyéről a Pest vármegyei Pilisszentkereszten, számolt be róla Facebook oldalán a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum. A hadisírgondozó szakemberek munkájának elsődleges célja az évtizedek alatt elhanyagolttá vált sírhely pontos azonosítása és a szakszerű exhumálás lebonyolítása volt.
- A szakemberek egy 1945-ben elesett magyar honvéd földi maradványait exhumálták Pilisszentkereszten.
- A Kisszederjesről származó Demeter János a budapesti ostromgyűrű körüli harcokban halt meg.
- A feltárás célja az elhanyagolt nyughely azonosítása és a katona méltó újratemetése volt.
Az intézmény belföldi hadisírgondozó osztályának vezetője, Stier Márk tájékoztatása alapján a feltárt sírban nyugvó katona a Maros-Torda vármegyei Kisszederjesről származott. Demeter János 1945. január 14-én vesztette életét a Pilisszentkereszt térségében zajló súlyos harcok során.
A honvéd holttestét az összecsapásokat követően két héttel, január 28-án a helyi katolikus plébános helyezte végső nyugalomra a településen. Bár a temetkezés helyét akkor megjelölték, a sír állapota a 20. század második felében jelentősen leromlott, így indokolttá vált a maradványok professzionális kiemelése és antropológiai dokumentálása.
A régészeti és kegyeleti munkálatok a helyszín alapos biztosításával, valamint a kötelező munkavédelmi oktatással vették kezdetüket. A szakemberek kizárólag kézi erővel végezték a feltárást, amelynek során rétegről rétegre haladva tisztították meg a sírgödröt és annak közvetlen környezetét. Az exhumálási folyamat szerves részét képezte a leletkörülmények pontos helyszíni rögzítése, majd a csontváz szakszerű kiemelése. A munkálatok során a pilisszentkereszti egyházközség képviseletében Kiss Bertalan katolikus tábori diakónus mondott imát az elesett katona lelki üdvéért.
A kegyeleti esemény fontosságát jelezte, hogy a helyszínen tartózkodott Kürtös László parlamenti államtitkár, miniszterhelyettes is, aki személyesen követte figyelemmel a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársainak tevékenységét. Maruzs Roland ezredes, az intézmény parancsnoka a feltárás kapcsán hangsúlyozta, hogy a hadisírok gondozása túlmutat az egyszerű történeti kutatáson. A szakmai szempontok érvényesítése mellett az elesett katonák emlékének megőrzése és a méltó nyughely biztosítása kiemelt erkölcsi felelősség. Az ilyen jellegű exhumálások teszik lehetővé, hogy a világháborúk áldozatai ne jeltelen vagy pusztuló sírokban, hanem a katonai tiszteletadás szabályainak megfelelő környezetben nyugodhassanak.
Ez is érdekelhet
Demeter János halálának időpontja, az 1945-ös esztendő januárja a magyarországi harcok egyik legintenzívebb időszakára esett. Ebben a hónapban a szovjet Vörös Hadsereg már teljesen bekerítette Budapestet, a német és magyar csapatok pedig elkeseredett küzdelmet folytattak a főváros felmentéséért. A Konrad fedőnevű hadműveletek során a tengelyhatalmak páncélos és gyalogos alakulatai többször is kísérletet tettek a szovjet ostromgyűrű áttörésére. A Pilis hegység nehezen járható, erdős terepe stratégiai fontosságú ütközőzónává vált a Dunakanyar és a főváros északnyugati védelmi vonalai között, ahol mindkét harcoló fél rendkívül súlyos veszteségeket szenvedett.
A Pilisszentkereszt környéki harcok során elesett katonák felkutatása és azonosítása a mai napig komoly feladatot ad a hadtörténészek számára. A visszavonuló vagy éppen ellentámadó alakulatok a téli időjárási viszonyok között gyakran csak rögtönzött tömegsírokba vagy ideiglenes nyughelyekre tudták eltemetni a bajtársaikat, ahogyan az a helyi plébános által elvégzett januári szertartás esetében is történt. A modern hadisírkutatások éppen ezeket az elfeledett, sokszor csak a helyi emlékezetben vagy töredékes iratokban megőrzött sírokat próbálják azonosítani.
