Máig kérdés, hogy vadászbaleset vagy merénylet áldozata volt-e Zrínyi Miklós

Az összeesküvés gyanúja

A vasvári béke fogadtatása hazánkban általános feszültséggel járt, a bécsi udvar - amelynek tekintélye mélypontra süllyedt ennek hatására - fel volt készülve egy magyar felkelésre is, amelynek élén többen már Zrínyit látták. A hadvezér ugyan nem gondolkodott ilyesmiben, de tény, hogy maga is igen élesen kritizálta - már nem először - a Habsburgok politikáját, mindazonáltal a további lépéseket megtárgyalandó, az udvar tanácskozásra invitálta őt. 1664 novemberében I. Lipót levele meg is érkezett hozzá, de egy számára végezetes kimenetelű vadászbaleset miatt a megbeszéléseken már nem tudott részt venni.

November 18-án Zrínyi Miklós ebéd után egy kisebb társasággal - amelynek tagja volt többek között Vitnyédi István soproni ügyvéd, a későbbi erdélyi kancellár Bethlen Miklós, valamint Zichy Pál és Guzics Miklós udvari kapitány - vadkanvadászatra indult. A helyszín a Csáktornyához közel eső kursaneci erdő volt, ahol a csapat teljesítménye összesen két vaddisznóra volt elég. Hazafelé készülődve a bán egyik vadásza, Póka István jelezte urának, hogy „én egy kant sebesítettem, mentem a vérén: ha utána mennénk, elveszthetnők”. Zrínyi így is tett, a sebesült állat után eredt rövid puskájával, majd nem sokkal később többen is követték őt.

A következő, visszaemlékezésekből jól ismert jelenet az volt, amikor Guzics visszatérve jelzi, hogy az urukat baj érte, minek következtében az „ott fekszik, még a balkezében, amint tetszett, a pulzus gyengén vert, de szeme sem volt nyitva, sem szólott, csak meghala”. Bethlen Miklós leírása szerint Zrínyi „fején három seb vala: egy balfelől, a fülén felül, a feje csontján ment csak el a kannak az agyara a homloka felé szakasztotta rútul a feje bőrit; más ugyan a bal fülén alól az orcáján, a szeme felé, rút szakasztás; de e kettő semmi, hanem harmadik jobbfelől a fülén alól a nyaka csigájánál ment bé s elé a torka felé ment, és a nyakra járó minden inakat kettészakasztotta; az ölte meg, a vére elmenvén”. Zrínyi Miklós késő délután, 44 évesen lelte halálát.

A visszaemlékezések alapján nincs okunk kételkedni a szerencsétlenül alakuló novemberi délután körülményei kapcsán, mégis időről időre szárnyra keltek olyan felvetések, amelyek szerint Zrínyi halálában komoly szerepe volt a bécsi udvarnak. A merénylet legendáját táplálta az a tény, hogy a közvélemény nem akarta elfogadni a véletlenek közrejátszását egy olyan fontos helyzetben, amikor a befolyásos hadvezér épp Bécsbe készülődött (két nappal később, november 20-án indult volna), hogy a Habsburgokkal a magyar ügyről tárgyaljon. A Hofburgot keverte gyanúba Zrínyi szövetségkereső politikája is, mivel kapcsolatot ápolt Bécs fő ellenségével, a Francia Királyság uralkodójával, XIV. Lajossal, igaz, a király csak Lipót ellen ígért segítséget a magyaroknak, a törökkel nem kívánt hadakozni.

A kortársak a feldolgozhatatlan esemény kapcsán összeesküvésre gyanakodtak, amely aztán rövid időn belül a Habsburg-udvart helyezte az elkövető, gyilkosságot megrendelő szerepébe. Tény, hogy a bécsi udvar ezzel „megszabadult” egy befolyásos és sok szempontból kényelmetlen főúrtól, de arra, hogy közük is lett volna Zrínyi halálához, nincs konkrét bizonyíték. Halálával nemcsak egy remek hadvezér távozott az akkori magyar közéletből, hanem egy befolyásos, a hazájáért tenni kész politikus és a magyar barokk irodalom egyik legkiemelkedőbb alakja is. A kursaneci erdőben történteket, a vadászbalesetet sokan többek között ezért sem fogadták el, mondván, az ország egyik legnagyobb alakja nem halhatott meg egy véletlen tragédia következtében.

A vadkanvadászat során történő haláleset mögött a magyar történelemben ezt megelőzően is felsejlett már az összeesküvés képe. Zrínyi Miklós halála előtt több mint hatszáz évvel már lezajlott egy ehhez a történethez hasonló baleset. A szenvedő fél államalapító királyunk, István egyetlen felnőtt kort megélt fiúgyermeke volt, Imre herceg. A gondos neveltetésben részesülő fiatalembert húszas éveinek közepén, 1031-ben érte utol a halál, amikor is szeptember elején egy vadászat során - amely feltehetően a bihari Igfon erdőben zajlott - egy feldühödött vadkan halálra sebezte.

A később apjával együtt 1083-ban szentté avatott herceg halálával kapcsolatban is felmerültek kételyek. Ezek szerint a fiatalember - miután nőági leszármazottként szóba kerülhetett a bajor uralkodócsalád örököseként, ami német politikai érdekekbe ütközött volna - ugyancsak egy kitervelt merénylet áldozata lett. 

1. Habsburg-apátia és a szégyenteljes béke
2. Az összeesküvés gyanúja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai