4800 éves sólepárló központot tártak fel Kínában
2026. június 29. 15:48 Múlt-kor
Kína négy jelentős régészeti lelőhelyén feltárt új leletek alapjaiban árnyalják az ország ősi sótermelésének történetét. A kutatók szerint a felfedezések a késő újkőkortól a Ming- és Csing-dinasztia koráig (1368–1911) követik nyomon a tengeri és a kútból nyert só előállításának fejlődését, miközben azt is bizonyítják, hogy a só már évezredekkel ezelőtt stratégiai jelentőségű erőforrás volt.

(Fotó: Kínai Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal)
Korábban
A legkorábbi nyomokat a Csousan-szigeteken, Csöcsiang tartományban tárták fel, ahol a régészek Kína eddig ismert legrégebbi és legnagyobb, 4500–4800 évvel ezelőtt működő újkőkori tengeri sótermelő központjának maradványait azonosították. A felfedezés több évszázaddal korábbra tolja a kínai tengeri sótermelés történetét, és arra utal, hogy a mindennapi élethez nélkülözhetetlen só fontos szerepet játszhatott a Liangcsu-kultúra gazdasági megerősödésében.
Csiangszu tartományban a régészek a Han-dinasztia (Kr. e. 206 – Kr. u. 220) korából származó, csaknem teljes sótermelési folyamatot feltáró lelőhelyet azonosítottak. A területen fekvő Jancseng városánál előkerült agyagpecséteken a „Sóhivatal pecsétje” felirat szerepel, más edényeken pedig a hivatalra és a raktárakra utaló írásjegyeket találtak, ami azt mutatja, hogy a só előállítását és tárolását már kétezer évvel ezelőtt is központilag szervezték és ellenőrizték.
Csungking térségében egy több mint tíz méter vastag régészeti rétegsor bizonyítja, hogy ugyanazon a helyen legalább kétezer éven keresztül főztek sót kutakból kinyert sóléből. A lelőhelyen a Hadakozó fejedelemségek korából (Kr. e. 475–221) származó sárkánykemencét is feltártak, amely a sólé forralásának eddig ismert legkorábbi tárgyi bizonyítékai közé tartozik.
Santung tartományban, a Pohaj-tenger déli partvidékénél fekvő lelőhelyen a kutatók több mint hatvan sósvízkutat, valamint kutakból, kemencékből, árkokból és ülepítőgödrökből álló műhelyeket fedeztek fel. A kísérleti régészet és a talaj kloridtartalmának vizsgálata alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a térségben több mint két évezreden át folyamatosan alkalmazták a sólé kinyerésére és felforralására épülő technológiát.

Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Szent Ágoston városába látogatott XIV. Leó pápa
- Papnők rejtett koporsói kerültek elő Luxorban
- Pápai átok Trasmoz felett
- A klerikus, aki „meghackelte” az időt – a Gergely-naptár forradalma
- A leleplezett legenda – a női pápa mítosza
- Törvényszerű, hogy a pápa szülővárosa zarándokhellyé váljon?
- Titkos pápai palotára bukkantak Rómában
- Miért játszhatna a pápa Wimbledonban?
- XXIII. János pápa romlatlan teste
- 4800 éves sólepárló központot tártak fel Kínában 15:48
- Több ezer udvari jelentésből rekonstruálták a Mogul Birodalom működését 14:49
- Évtizedekig tartó találgatás után derült fény az angliai „obeliszk” valódi szerepére 13:37
- Viking eredetű szó is található az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban 12:11
- Nem biztos, hogy belterjesség okozta a neandervölgyiek kihalását 11:23
- Több mint háromezer sírt rejtett az ősi kínai birtokközpont tegnap
- A textilgyártásra fókuszált a viking ipari központ tegnap
- Neandervölgyi migrációs központ volt az őskori Közép-Európa tegnap













