Több mint háromezer sírt rejtett az ősi kínai birtokközpont
Egy mintegy háromezer éves arisztokrata birtokközpont maradványait azonosították a régészek a kínai Sanhszi tartomány Fuping megyéjében. A csangcsuni lelőhely a Nyugati Csou-dinasztia Kr. e. 9–8. századi időszakából származik, és ritka betekintést enged a korabeli politikai, gazdasági és társadalmi rendszer működésébe.
A feltárás még 2022-ben, kifosztott sírok miatt kezdődött. A kutatók végül egy 2,2 millió négyzetméteres települést és temetőt azonosítottak, amelyet Kína 2025-ös tíz legjelentősebb régészeti felfedezése közé választottak.
A mintegy 200 ezer négyzetméteres temetőben több mint 3150 sírt és harci szekerek számára kialakított gödröt tártak fel. A nagyobb sírok magas rangú személyekhez tartozhattak: háromrétegű koporsószerkezeteket, szétszerelt harci szekereket és értékes tárgyakat találtak bennük.
A leletek között aranyból készült állatmaszkos dísz, sárkánymotívumos jádelap és megkövesedett korallból faragott tárgy is előkerült. Feliratok hiányában az elhunytak személye nem azonosítható, a temetkezések azonban egyértelműen előkelő közösségre utalnak.
Ez is érdekelhet
A temetőtől délre egy nagyméretű, szabályosan felosztott település feküdt, ahol bronzöntő, fazekas- és agancsmegmunkáló műhelyek működtek. Egy 50 ezer négyzetméteres területen harminc fazekaskemencét találtak, ami a fővárosi műhelyek nagyságrendjével vetekszik.
A kutatók szerint a birtokközpont egyszerre lehetett gazdasági, kézműves és védelmi központ. Elhelyezkedése alapján a Csou-dinasztia fővárosának peremterületét is védhette, miközben a környező vidék igazgatásában és ellátásában is fontos szerepet tölthetett be.
