2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 30
29 találat
[1]

1244. június 30.

IV. Béla békét köt Velencével

A magyar uralkodó 1243-ban komoly erőt képveselő szárazföldi seregtestet küldött a dalmáciai Zára segítségére, amely le akarta rázni magáról a velencei uralmat. A magyar csapatokat Dénes szlavón-horvát bán vezetette. A magyar előkelő magával hozta unokaöccsét, Tamás karakói ispánt is, aki a Sajó menti csatában a jobb karján megsebesült. A záraiak felbátorodva a szlavón-magyar segítségen maguk is fegyvert fogtak. A felmentő sereg vezérét azonban egy számszeríj lövése súlyosan megsebesítette. A záraiak közt az a hír terjedt el, hogy a szlavón herceg elesett: a városlakók a közeli Nonába menekültek. Ez a város sem kerülhette el a velenceiek ostromát, de itt már nem jártak sikerrel. Miklós fia Bechend nyílt csatában legyőzte őket, majd megtámadta a velenceiek által megszállva tartott Zárát, ahol ledöntötte a város egyik tornyát, és túszokat szedett. Arról nincs adatunk, hogy az elfogott zárai polgároknak köszönhetően mennyivel kedvezőbb feltételeket sikerült kicsikarni a velenceiektől, mindenesetre a Magyar Királyság és Velence között a következő év júniusának végén Petrus Dandulus és Stephanus Iustinianus közvetítésével létrejött a békeszerződés, amelyet a Signoria augusztus elején erősített meg. Ennek értelmében a magyar uralkodó átadta Zárát a velenceieknek minden külsőségével; de a város kikötőjénél szedett vám két részét továbbra is a magyar király szedhette; a felek kölcsönösen ígéretet tettek, hogy egymás ellenségeivel nem szövetkeznek. A velenceiek részéről külön ígéret született arról, hogy nem támogatják Beatrixot, II. András özvegyét és fiát, utószülött Istvánt, illetve utódait és követeikkel sem tárgyalnak. Ez utóbbi ponthoz azért ragaszkodhatott Béla, mert még az elvi lehetőségét is ki akarta küszöbölni, hogy Utószülött Istvánra, mint jogos trónörökösre tekintsenek.

[2]

1520. június 30.

Megölik II. Montezuma azték uralkodót

[3]

1579. június 30.

Báthory István lengyel király erdélyi csapatok részvételével hadjáratot indít Iván moszkvai cár ellen

[4]

1597. június 30.

Barents sarkkutató életét veszti a Jeges-tengeren

Willem Barents sarkkutató meghalt skorbutban a Jeges-tengeren, a Novaja Zemlja szigetcsoport nyugati partjainál. Az expedíciós csoportot 1596 augusztusa óta jég zárta körül. Az expedíció tagjai megpróbáltak kis csónakokkal eljutni a legközelebbi településig; Barents azonban már túl gyenge volt ahhoz, hogy a megpróbáltatásokat elviselje. Barentset 1594-ben bízták meg a Németalföldön, hogy keresse meg a Kína felé vezető északkeleti átjárót. Barents átkutatta Novaja Zemlja nyugati partjait. Délen két hajója áthaladt a Vajgacs (Jugor)-hasadékon és ekkor úgy gondolta, hogy társaival együtt megnyitotta az utat Kína felé. Visszatérésük után a kormányzat hét kereskedelmi áruval megrakott hajót indított útnak. Barents feladata volt a navigáció. A Vajgacs-hasadékot azonban jéggel elzárva találták, így vissza kellett fordulniuk. 1596-ban a harmadik kísérletnél fedezte fel Barents a Medve-szigeteket és a Spitzbergákat. Hajóit Novaja Zemlja északi partjánál zárta körül a jég. A földrajzi felfedező meghalt, de a legénységet orosz halászok megmentették.

[5]

1664. június 30.

Zrinyí akarata ellenére feladják Új-Zrinyívárat a szövetségesek

[6]

1684. június 30.

A szövetséges hadak elfoglalják a török által felgyújtott Pest várát

[7]

1782. június 30.

Spanyolország befejezi Florida meghódítását

[8]

1849. június 30.

Görgey Artúr tábornok Komáromban megtagadja, hogy a fősereggel Szegedre vonuljon.

[9]

1850. június 30.

Igazságügyi rendeletet adnak ki az új államügyészi szervezet hivatalos működésének megkezdéséről Magyarországon, Horvát-Szlavónországban, a Szerb Vajdaságban és a Temesi Bánságban.

Az addigi közügyészek hatásköre bűnügyekben megszűnik, a közvádlói feladatokat az államügyészség veszi át. Az ügyészek függetlenek a bíróságtól, amely mellett működnek.

[10]

1853. június 30.

Meghal Branko Radicsevics szerb költő

Slavonski Brod-ban látta meg a napvilágot 1824. március 27-én. A népköltészet hatása alatt írt népi hangú költeményeivel új irányt mutatott a szerb irodalomban. Versei keresetlenségükkel, egyszerűségükkel és egyéni érzelmek bensőségével hatnak, gyakran dolgozott fel erotikus témákat. Költészeténél kevésbé jelentősek regényei, melyeknek fő motívuma a szerelem érzéki oldalának ábrázolása. Érdekes és a szerb romantikában egyedülálló Bolond Branko című befejezetlen verses-regénye, amelyben Puskin és Byron hatása érződik. Jelentősek a gyermekirodalom területéhez kapcsolódó alkotásai.

[11]

1861. június 30.

Az uralkodó megtagadja a Várady-féle módosított, a trónhoz való jogát kétségbe vonó felirat átvételét.

[12]

1893. június 30.

Megszületett Walter Ulbricht német kommunista politikus

A lipcsei születésű pártvezető már 1908-ban bekapcsolódott a szocialista ifjúsági mozgalomba, 1912-ben a szociáldemokrata párt tagja lett. 1919-ben Lipcsében egyik szervezője volt a kommunista pártnak. 1923-24 között, majd 1927-től a felső pártvezetésnek, 1932-33-ban a legszűkebb testületnek is tagja volt. Hitler hatalomra jutása után külföldre távozott, és onnan irányította a párt németországi illegális munkáját. 1945 áprilisában hazatért. A munkáspártok egyesülése után, 1946-50-ig a Német Szocialista Egységpárt elnökhelyettesi, 1950-71-ig a pártelnöki, 1949-60-ig a miniszterelnök első helyettesi, 1960-tól 1973. augusztus 1-jén bekövetkezett haláláig az államtanács elnöki tisztét töltötte be.

[13]

1908. június 30.

Valami pusztít Tunguszkában

Tunguz-katasztrófának nevezik azt a voltaképpen tisztázatlan eredetű, szokatlan méretű kozmikus eseményt, amely 1908. június 30-án a szibériai Köves-Tunguszka folyó partján pusztított, hatalmas tölcsér alakú nyomot hagyva a tajgában, 2000 négyzetkilométernyi területen döntve ki a fákat. A robbanás, amely 5-10 kilométeres magasságban történt, erejét tekintve 15 megatonna trotilnak, vagy 1500 olyan atombombának felelt meg, amely Hirosima pusztulását okozta - vélték később a tudósok. A rejtély megoldására több elmélet született: az egyik szerint kisebb, alig 100-150 méter átmérőjű kozmikus test robbant fel a Föld légkörében, és ez a meteorit (kisbolygó) tarolta le az erdőt. Egy 2006-ban született teória alapján a Halley-üstököshöz hasonlatos égitest robbanása okozhatta a katasztrófát. Az üstökös a Föld légkörébe belépve felhevült, intenzív bomlásnak indult, széndioxidot bocsátva ki a levegőbe. A faanyag, valamint a talaj vegyelemzése kimutatta, hogy a Tunguz égitest összetételét tekintve nagyban hasonlított a Halley-üstököshöz, amelyről a VEGA űrszonda segítségével az 1980-as években nyertek adatokat. Bizonyítottnak vélik a robbanás nem termonukleáris voltát, s erre a tőzeg vegyelemzése enged következtetni. A katasztrófa idejéhez köthető rétegekben ugyanis jelentősen megszaporodott a platinoid fémek, valamint a nehéz szénizotópok tartama, ami bizonyítja a kozmikus eredetű anyagok jelenlétét ezekben a rétegekben. Az is ezt támasztja alá, hogy a robbanás körzetében hiányzik a radioaktív C14-es szénizotóp, amely minden földi biológiai objektumban megtalálható.

[14]

1913. június 30.

Megszületett Vayer Lajos művészettörténész

A budapesti tudományegyetem Eötvös Kollégiumában tanult. 1935-től a Szépművészeti Múzeum, illetve a Nemzeti Múzeum munkatársa, majd egyetemi magántanár, 1949-től a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese, 1955-82 között az ELTE BTK művészettörténeti tanszékének tanára, majd a tanszékvezetője volt. Közben 1958-tól húsz éven át a Velencei Biennálé miniszteri biztosaként dolgozott, 1969 és 1973 között töltötte be az UNESCO Nemzetközi Művészettörténeti Bizottságának elnöki tisztét, később a bizottság tagjaként tevékenykedett. 1975-ben a Princeton Egyetem és Kutatási Intézet meghívott professzora. Ő volt az ikonográfia és az ikonológia hazai megteremtője. Műveit a műalkotások megismerésének kollektív tapasztalatokkal hitelesített eszközeinek segítségével, az európai és a magyar kultúra szerves összetartozásának tudásával írta. Fő kutatási területe a régi európai, elsősorban reneszánsz művészet, az ikonográfia-ikonológia, a grafikus művészetek, továbbá a XIX-XX. század magyar művészete volt. Budapesten hunyt el 2001. március 31-én. Művei: Pázmány Péter ikonográfiája, Rembrandt, Magyar uralkodók, A rajzművészet mesterei, Raffaello freskói a Vatikánban, Masolino és Róma, A Psychomachia és a Legenda Aurea. Piero della Francesca arezzói főművének ikonológiai problémái.

[15]

1913. június 30.

Megszületett Németh Dezső ezredes

A második világháború után a moszkvai magyar követség katonai attaséja volt, de szolgálatáról hazarendelték, s 1949. július 30-án (más források szerint augusztus 6-án) őrizetbe vették. 1949. október 10-én a Budapesti Katonai Törvényszék halálra ítélte, ezt a Katonai Főtörvényszék október 21-én jóváhagyta, s kivégezték. 1955. november 30-án valamennyi vádpont alól felmentették, rehabilitálták.

[16]

1919. június 30.

A Vörös Hadsereg megkezdi a Felvidék kiürítését. Budapesten ünnepélyes gyászszertartással eltemetik a június 24-i ellenforradalmi puccs 18 áldozatát.

[17]

1920. június 30.

Megindul Bécsben a Proletár, a Kommunisták Magyarországi Pártjának hetilapja.

[18]

1924. június 30.

Megkezdődik a magyar államkölcsön (népszövetségi kölcsön) külföldi jegyzése.

Megszűnik az élelmiszerjegy-rendszer.

[19]

1931. június 30.

Ausztria (május - júniusban folytatott tárgyalások után) hozzájárul a Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződés meghosszabbításához.

[20]

1931. június 30.

Véget érnek az országgyűlési választások. (Június 28.)

[21]

1934. június 30.

Hitler leszámol politikai ellenfeleivel

Az ún. `hosszú kések éjszakáján` a náci vezetés átfogó tisztogató akció keretében likvidálta az SA-vezetés puccsista elemeit, akik elégedetlenek voltak a régi rezsim uralkodó köreivel kötött kompromisszummal és teljes hatalomátvételt, erősebb garnitúracserét követeltek. Röhm például egyesíteni akarta saját vezetése alatt az SA és a Reichwehr csapatait, és `második forradalomról` álmodozott. Mivel pedig nem volt hajlandó öngyilkosságot elkövetni, július 1-jén lelőtték. Az akció során megölték a szociális beállítottságú náci `pártellenzék` vezérét, Gregor Strassert, valamint több konzervatív ellenzékit: Schleicher korábbi kancellárt, Edgar Jungot, Papen korábbi kancellár és aktív alkancellár titkárát, valamint Bose tanácsost. A tisztogatási akciót a Nemzeti-szocialista Német Munkáspártnak az ellenzékiekkel szembeni eljárásmódja jellemezte: ellenfeleit, mindenekelőtt a kommunistákat és a szociáldemokratákat letartóztatták, megkínozták vagy koncentrációs táborokba zárták.

[22]

1935. június 30.

A Nemzeti Munkaközpont építőmunkás-tagozatának alakuló nagygyűlését a szervezett munkások szétzavarják.

Közzéteszik a kormány 6600/1935. számú rendeletét, mely felhatalmazza a kereskedelmi minisztert a munkaidő és a legkisebb munkabérek megállapításának rendelettel történő szabályozására.

[23]

1943. június 30.

Közzéteszik a 3500/1943. számú kormányrendeletet, mely szabályozza a tisztviselői fizetéseket.

[24]

1953. június 30.

Meghal Vszevolod Pudovkin szovjet fimrendező

A némafilmkorszak jelentős alakja Penza-ban látta meg a napvilágot 1893. február 28-án. A moszkvai egyetemen a fizika-matematika szakot végezte, majd vegyészmérnök lett. Harcolt az I. világháborúban, 1915-18-ban német hadifogoly volt. 1920-ban színészként került kapcsolatba a filmmel. Első önálló játékfilmjét 1925-ben készítette. Rendezői munkásságának legkiemelkedőbb filmje Az anya, a Szentpétervár végnapjai és a Dzsingisz kán utóda. Drámai erejű némafilmjeiben az öntudatosodás folyamatát ábrázolta egyéni sorsokon keresztül. A párhuzamos montázs elméleti kidolgozója; úttörő szerepe volt a művészi montázstechnika kialakításában és annak tudatos alkalmazásában. 1926-tól tanított a moszkvai filmfőiskolán. Jelentős szakirodalmi tevékenysége is (A film technikája, 1929 - magyarul 1944; Filmszínészet, 1935). A hangosfilmkorszakban történelmi, életrajzi filmeket rendezett. 1950-51-ben Magyarországon dolgozott. Rigában hunyt el.

[25]

1956. június 30.

Az MDP KB határozatban ítéli el a Petőfi Kör pártellenes tevékenységét

A párt ifjúsági szervezete, a DISZ, Petőfiről elnevezett kört hozott létre 1955 tavaszán. Egy év múlva a Petőfi Kör hetek alatt a pártellenzék legfontosabb fórumává, az antisztálinista kritikai mozgalom központjává vált. A heti-kétheti rendszerességgel megtartott viták eleinte szakmai kérdésekkel foglalkoztak, de mindinkább előtérbe kerültek a politikai témák. Elhangzott Rákosi leváltásának a követelése, a sajtóvitán - amelyen több ezren jelentek meg - pedig Nagy Imre és reformjai rehabilitációját és a politikai irányváltást sürgették. A felszólalók kevés kivétellel párttag értelmiségiek voltak.
Június 30-án az MDP KB határozatban ítélte a Petőfi Kör "pártellenes" tevékenységét, a viták megszakadtak. 1956 szeptemberében a beszélgetések újraindultak, de közvéleményformáló és politikai jelentőségük csökkent. Ekkor került sor a mezőgazdasági vitákra, két vitára a gazdaságirányításról stb. Az utolsó vita október 23-án délután, a tüntetéssel egy időben kezdődött ("A fiatal orvos és a társadalom" címmel), és a fegyveres felkelés hírére félbeszakadt.

[26]

1971. június 30.

Meghal a Szojuz-11 három űrhajósa

Az 1971. június 6-án fellőtt Szojuz-11 szállító űrhajó három űrhajósa: Georgij Dobrovolszkij alezredes, Viktor Pacajev kísérletező mérnök és Vlagyiszlav Volkov fedélzeti mérnök három hétig élt és dolgozott a Szaljut-1 űrállomáson. A június 29-30-i visszatérés idején az űrhajó leszálló kabinjának műszaki hibája miatt a levegő megszökött a kabinból és ez a három űrhajós halálát okozta. Az automatikusan földet érő kabinban a teljes kutatási anyag - a feljegyzések, a filmek, a naplók - épségben lejutott a Földre.

[27]

1986. június 30.

Argentína nyeri a labdarúgó-világbajnokságot

A labdarúgó-világbajnokság döntőjében az argentin csapat a mexikóvárosi Azték-stadionban 114 660 néző előtt 3 : 2 (1 : 0) arányban megveri az NSZK csapatát, és ezzel 1978 óta másodszor szerzi meg a világbajnoki címet.

[28]

1996. június 30.

A Hősök terén újraavatják a Hét vezér szoborcsoportját

Az 1995 márciusában megkezdett felújítást az tette szükségessé, hogy Zala György száz évvel ezelőtt készült alkotását felállítása óta csupán egyszer - közvetlenül a második világháború után - restaurálták. Az akkor végzett munkálatok főképp a repesztalálatok okozta sérülések eltüntetésére szorítkoztak, így a szoborcsoport az évtizedek alatt balesetveszélyessé vált. A felújítás csaknem 50 milliós költségét a Millecentenáriumi Emlékbizottság, valamint a Fővárosi Önkormányzat fedezte. A felszíni tisztítás és a repedések eltüntetése mellett új belső tartószerkezetet is kaptak az alakok, és bronzcsavarokra cserélték a korábbi vasillesztékeket. A munkálatokba a 36 méter magas korinthoszi oszlop és a tetején helyet foglaló Gábriel arkangyal rekonstrukciója is beletartozott. A szoborcsoport bronz alakjai közül Tétény és Kond június 6-án, Ond és Előd június 11-én, míg Árpád fejedelem június 12-én foglalta el régi helyét a fővárosban, a Hősök terén, ahová Tas és Huba vezérek lovasszobra már május végén `megérkezett`. A megújult szoboregyüttest 1996. június 30-án a Budapesti Búcsú eseményeként adták át.

[29]

2003. június 30.

Meghal Balassa Péter esztéta

Budapesten született 1947. június 3-án. 1973-tól az ELTE BTK esztétikai tanszékén tanított. 1987-91-ben az Újhold-évkönyv főmunkatársa, 1988-tól a Jelenkor, 1989-91-ben a Vigília szerkesztőbizottságának is tagja volt, 1993-tól a Pannonhalmi Szemlénél dolgozott. 1989-ben József Attila-díjat kapott. Fontos szerepet játszott az új prózaíró nemzedék elindításában, elfogadtatásában. Egyaránt foglalkozott zenével, képzőművészettel és filozófiával. Jelentős esszékötetek szerzője (A színeváltozás, Hiába: valóság, Szabadban, Halálnapló, Törésfolyamatok.)

Bezár