Lucy titkai: a 3,2 millió éves felfedezés, amely átírta az emberi evolúció történetét

1974-ben két antropológus, Donald Johanson és Tom Gray az etiópiai Hadarban olyan felfedezést tett, amely örökre megváltoztatta az emberi eredetről alkotott képünket. A 3,2 millió éves Lucy maradványai döntő bizonyítékai annak, hogy az emberi evolúcióban a két lábon járás jóval a nagy agytérfogat kialakulása előtt jelent meg.

Egy ikon születése

Több mint ötven éve két kutató az etiópiai Awash-völgyet járva valami csillogót vett észre a vízmosta talajban. A kis fényes tárgyról hamar kiderült, hogy egy ősünk csontdarabkája és egy olyan felfedezés első darabja volt, amely alapjaiban változtatta meg az emberi evolúcióról alkotott elképzeléseinket.

Donald Johanson, a Clevelandi Természettudományi Múzeum akkori kurátora és az egyetemista Tom Gray azért kutattak Hadar környékén, mert ott korábban több millió éves kőeszközöket találtak. Aznap kora reggel indultak és hamarosan egy olyan fosszíliára bukkantak, amely további csontok egész sorához vezette el őket.

Hogyan lett a 3,2 millió éves csontvázból Lucy?

A táborba visszatérve a csapat tagjai éppen a szenzációs felfedezésről beszélgettek, amikor a háttérben megszólalt a Beatles Lucy in the Sky with Diamonds című dala. Pamela Alderman, a kutatócsoport egyik tagja ekkor azt javasolta, hogy a leletet nevezzék el Lucy-nek. 

A következő hetekben előkerült Lucy koponyájának, medencéjének, bordáinak és végtagcsontjainak jelentős része is. Az újonnan felfedezett ősember-típus az Australopithecus afarensis nevet kapta, és rögtön az emberi evolúció egyik legfontosabb leletévé vált.

Mit árulnak el a csontok Lucy egykori testfelépítéséről?

Lucy testfelépítése meglepően részletesen rekonstruálható. A csontváz alapján a kutatók megállapították, hogy:

• egykor erős lábizmokkal rendelkezett;
• a vádlijában futó izmok és inak formája alapján rossz futó lehetett;
• és egyértelműen két lábon járt – jóval a modern emberhez hasonló agytérfogat kialakulása előtt.

Ez utóbbi megfigyelés megdöntött egy tudományos közhelyet. A szakértők sokáig ugyanis úgy gondolták, hogy a nagy agy előbb alakult ki, minthogy őseink felegyenesedtek volna; Lucy csontjai azonban bebizonyították, hogy mindez fordítva történt.

Egy új kutatási korszak kezdete

Lucy felfedezése nemcsak átírta a fajunk eredetéről szóló narratívát, hanem új lendületet is adott a témával kapcsolatos kutatásoknak. „Lucy felfedezése megnyomta a start gombot ahhoz, hogy egyre több területet vizsgáljunk meg Afrikában” – mondta korábban John Kappelman, a Texasi Egyetem paleoantropológusa. Az elhatározás sikerességét bizonyítja, hogy az elmúlt évtizedekben több mint ötszáz Australopithecus afarensis maradvány került elő a kontinensen.

Ma Lucy a paleoantropológia egyik legismertebb alakja – nemcsak azért, mert megváltoztatta, amit az emberi eredetről korábban gondoltak a kutatók, hanem azért is, mert története rávilágít arra, mennyire összetett és izgalmas az emberiség múltja.