Az emberek legalább 150.000 évvel ezelőtt már éltek az Afrikában esőerdőkben

Az esőerdőkkel övezett Gambia folyó, Szenegál (Illusztráció)

Az esőerdők és az emberi jelenlét

Az esőerdők, a világ egyik legjelentősebb bioszférája, sokáig olyan területnek számítottak, amelyet az ember nem lakott. Azonban új bizonyítékok arra utalnak, hogy az afrikai esőerdőkben már legalább 150 000 évvel ezelőtt is éltek emberek. Bár fajunk körülbelül 300 000 évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, evolúciónk ökológiai és környezeti összefüggései továbbra is nagyrészt feltáratlanok. Az esőerdőket eddig gyakran kizárták a potenciális emberi élőhelyek közül, mivel természetes akadálynak tekintették őket.

Új kutatási eredmények

A nemzetközi kutatócsoport nemrégiben megjelent tanulmánya azonban megkérdőjelezi ezt a nézetet. Eredményeik azt sugallják, hogy a mai Elefántcsontpart területén található esőerdőkben az emberi jelenlét sokkal régebbre nyúlik vissza, mint azt korábban gondolták. A kutatás rávilágít arra, hogy legalább 150 000 évvel ezelőtt már éltek emberek ezekben a környezetekben. Ez arra utal, hogy az emberi evolúció különböző régiókban és élőhelyeken, egyszerre zajlott.

A kutatás jelentősége

"Több közelmúltbeli éghajlati modell is arra utal, hogy a terület a múltban is esőerdei menedék lehetett, még az erdők feldarabolódásának száraz időszakaiban is" – magyarázza Eleanor Scerri professzor, a Max Planck Geoantropológiai Intézet Emberi Paleorendszerek Kutatócsoportjának vezetője és a tanulmány vezető szerzője. "Tudtuk, hogy ez a lelőhely kivételes lehetőséget kínál arra, hogy feltárjuk, milyen messzire nyúlik vissza az esőerdők lakottsága."

"Guédé professzor segítségével sikerült azonosítani az eredeti ásatási területet, és olyan korszerű módszerekkel vizsgálhattuk újra, amelyek harminc-negyven évvel ezelőtt még nem álltak rendelkezésre" – teszi hozzá Dr. James Blinkhorn, a Liverpooli Egyetem és a Max Planck Geoantropológiai Intézet kutatója. Az új vizsgálatra éppen időben került sor, mivel azóta a lelőhely bányászati tevékenység miatt megsemmisült.

A legrégebbi bizonyítékok

"Tanulmányunk előtt az afrikai esőerdőkben való emberi jelenlét legrégebbi biztos bizonyítéka körülbelül 18 000 évvel ezelőttről származott. Ezzel szemben az esőerdőkben való lakottság legrégebbi ismert bizonyítéka bárhol máshol, Délkelet-Ázsiából körülbelül 70 000 évvel ezelőttről ered" – magyarázza Dr. Eslem Ben Arous, az Emberi Evolúció Kutatásának Nemzeti Központja (CENIEH) és a Max Planck Geoantropológiai Intézet kutatója, valamint a tanulmány egyik vezető szerzője. "Ez az új felfedezés több mint kétszeresére tolja ki az esőerdőkben élő emberekre vonatkozó eddigi legkorábbi ismert bizonyítékok időhatárát."

Kormeghatározási módszerek

A kutatók többféle kormeghatározási módszert, például optikailag stimulált lumineszcenciát és elektronspin-rezonanciát alkalmaztak. Az Anyama lelőhelyen feltárt kőszerszámok megerősítik, hogy az emberek már akkoriban is jelen voltak ezen az esőerdővel borított területen.

Ezzel párhuzamosan az üledékminták részletes elemzését is elvégezték, vizsgálva a polleneket, a fitolitokat (szilikifikált növényi maradványokat) és a levélviasz izotópjait. Az eredmények azt mutatták, hogy a terület sűrű erdőségekkel borított volt, a pollenek és levélviaszok a nyugat-afrikai esőerdőkre jellemző növényzetre utaltak. A fűpollenek minimális jelenléte pedig arra enged következtetni, hogy a helyszín nem csupán keskeny erdősáv, hanem kiterjedt, sűrű esőerdő része volt.

További kutatások lehetőségei

"Ez a felfedezés csak az első lépései hosszú kutatási folyamatban, hiszen Elefántcsontpart más területein is számos lelőhely vár feltárásra, amelyek további bizonyítékokat szolgáltathatnak az esőerdőhöz kapcsolódó emberi jelenlétről" – mondja Guédé professzor.

"Az egybehangzó bizonyítékok minden kétséget kizáróan azt mutatják, hogy fajunk evolúciójának középpontjában az ökológiai sokféleség áll" – teszi hozzá Scerri professzor.

"Ez az eredmény tükrözi az emberi populációk történetének összetettségét: különböző csoportok különböző régiókban és eltérő élőhelytípusokban éltek. Most azt kell megvizsgálnunk, hogy a korai ember jelenléte hogyan befolyásolta az őket körülvevő növény- és állatvilágot. Más szavakkal, milyen messzire nyúlik vissza az emberi tevékenység hatása az érintetlen természetes élőhelyekre?”

Az ancientpages.com cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nőtörténet

• Ki volt Ahhotep, a „harcos királynő”?
• „Elvadult” nőket ábrázoló freskót tártak fel Pompeii-ben
• Tolvajkirálynő és a Negyven Elefánt – a londoni alvilág hölgyei
• Hét különleges nő a történelemből
• Az ellentmondásos Indira Gandhi
• Bajor Gizi aranykorszakában rászabták a Nemzeti Színház műsorát 
• Tűzifagyűjtés közben jelent meg Szűz Mária Szent Bernadett előtt 
• Veretlenül vonult vissza a magyar atlétika első női olimpiai bajnoka Csák Ibolya
• A kislány, aki a Fist Lady gyámleánya lett