Legbrutálisabb gyilkosságával örökre beírta magát a történelembe Hasfelmetsző Jack

1888. szeptember 30-ának korai óráiban a londoni Mitre téren holtan találták a 46 éves Catherine Eddowest, akinek testét borzalmasan megcsonkították – és bal veséjét is eltávolították. Figyelmeztetés: a cikk a nyugalom megzavarására alkalmas képeket tartalmaz.

Borzalom az utcakövön

A Hasfelmetsző Jack néven ismert, máig azonosítatlan sorozatgyilkos negyedik áldozatának holttestére Edward Watkins rendőrtiszt bukkant.

A gyomorforgató felfedezést még félelmetesebbé tette az a tény, hogy Watkins és a többi éjszakai járőr a környéken semmi rendkívülit nem tapasztalt a téren a gyilkosságot megelőzően. Eddowes gyilkosa gyorsan és csendesen csapott le, majd eltűnt az éjszakában.

Habár a rejtélyes gyilkos eddigre már legalább három nőt megölt, az, amit Eddowes testével művelt, különösképpen sokkolta a közvéleményt.

Az egyre riadtabb, félelemben élő londoniak gondolatait nem lehetett elterelni a brutális bűncselekményről, és nem véletlen az sem, hogy ez a gyilkosság határozta meg az utókor számára is Hasfelmetsző Jack véres „örökségét”.

Életút fehér foltokkal

Eddowes 1842-ben született egy bádogos lányaként, korai életéről azonban igen keveset tudni, mivel a különböző korabeli hírlapok már akkoriban is jelentős mértékben különböző beszámolókat adtak róla. Habár nyilvánvalóan anyagi nehézségekkel küzdött, barátai és családja „nagyon jókedvű nőként” jellemezték, aki gyakran fakadt dalra.

Bár egyes cikkek „prostituáltként” írták le, rokonai váltig állították, hogy Eddowes nem volt szexmunkás. Azt azonban sokan elismerték: alkoholproblémái voltak.

1888. szeptember 29-én, a gyilkosság előtti napon Eddowes úgy tervezte, Bermondseybe utazik, hogy pénzt kérjen kölcsön lányától. Élettársa, egy John Kelly nevű férfi délután köszönt el tőle, és estére várta haza.

A The Star című lapnak adott október 3-ai interjúban Kelly azt mondta. „Amikor este nem jött haza, nem aggódtam, gondoltam, lánya ott marasztalta vasárnapra.” A férfi nem tudhatta, hogy soha többé nem látja Eddowst.

Még aznap este fél kilenc körül egy Louis Robinson nevű rendőr egy kisebb embertömegre lett figyelmes, akik egy részegen a földön fekvő nő körül bámészkodtak. A nő Eddowes volt, aki néhány órával korábban indult el otthonról. Robinson bevitte a nőt a bishopsgate-i rendőrőrsre, hogy őrizetben józanodjon ki.

Éjjel negyed egykor Eddowes már ébren volt, és énekelni kezdett, majd panaszkodott letartóztatása miatt, azon siránkozva, hogy bajba kerül otthon. Végül éjjel egy óra körül szabadon engedték – éppen akkortájt, amikor a járőrök rátaláltak Elizabeth Stride holttestére.

Eddowes nem tudhatta, hogy a Hasfelmetsző aznap este már gyilkolt, de mivel majdnem rajtakapták, és menekülnie kellett, nem volt ideje megcsonkítani a testet úgy, mint korábbi áldozataiéit. Így aztán amikor meglátta Eddowest a Mitre tér felé botorkálni, biztosra ment, és akkor csapott le, amikor senki sem figyelt oda.

Találkozás a gyilkossal

Nagyjából 35 perccel azután, hogy távozott a bishopsgate-i őrsről, három tanú is azt állította, hogy látta Catherine Eddowest egy ismeretlen férfival sétálni – ekkor látták utoljára élve.

Szeptember 30-án a kora reggeli órákban a Mitre téren találták meg a holttestét. Torka el volt vágva, hasát felvágták, bal veséje pedig hiányzott. Dr. Frederick Gordon Brown, a boncolást végző rendőrségi sebész megjegyezte, hogy Eddowes arca „nagyon is meg volt csonkítva”.

Mindkét szemhéját átvágták, orra hegyét pedig csaknem teljesen leválasztotta „egy ferde vágás az orrcsont aljától odáig, ahol az orr szárnyai csatlakoznak az archoz”. Ugyanez a vágás „szétválasztotta a felső ajkat, és áthatolt az ínyen a jobb felső kis metszőfog felett”. Emellett mindkét orcájába felfelé ható hasításokat vágtak.

A holttest többi része ennél is borzalmasabb állapotban volt: „A belsőségeket nagy mértékben kihúzták, és a jobb vállra helyezték – be voltak piszkítva széklettel. Egy körülbelül két láb hosszú darab igencsak el volt távolítva a testből, és a test és a bal kar közé volt helyezve, látszólag szándékosan.”

Eddigre Hasfelmetsző Jack már legalább három nőt megölt, azonban ez volt addig a leggyomorforgatóbb eset mind közül – különösen, mivel Eddowes volt az első nő, akinek arcát is megcsonkította a gyilkos.

Az eset nem csupán a Hasfelmetsző brutalitását mutatta be, de azt is, hogy hajlandó gyilkolni akkor is, ha nagy a lebukás veszélye. Harmadik áldozata, Elizabeth Stride holttestét kénytelen volt otthagyni, mielőtt még megcsonkíthatta volna, ez pedig arra utal, hogy valaki közel járt ahhoz, hogy észrevegye. Tudnia kellett, hogy amint megtalálják Stride holttestét, a rendőrök nagy erőkkel indulnak keresésére. Annak ellenére tehát, hogy szorította az idő, úgy döntött, új áldozat után néz. Egy ilyen tett jól mutatta, mennyire vérszomjas gyilkos is volt valójában.

Vérfagyasztó legenda születik

Habár Eddowes halála a Hasfelmetsző ámokfutásának vége felé történt – az öt ismert áldozat közül a negyedik volt –, ez a gyilkosság volt az, amely igazán ismertté tette a titokzatos sorozatgyilkost. A kettős gyilkosság miatt „dupla esetként” ismert éjjelt követően terjedt el a sajtóban maga a Hasfelmetsző Jack név is, amely a híres „Kedves Főnök!” kezdetű levél aláírásából származott.

A további gyilkosságokat előrevetítő levelet a Central News Agency nevű hírügynökség kapta 1888. szeptember 27-én. Néhány héttel a kettős gyilkosság után azonban újabb „Hasfelmetsző-levél” érkezett, ezúttal egy lakosok által alapított őrszemcsoport volt a címzett – a feladó címe „A pokolból” volt. A levél írója beszámolt arról, hogy Eddowes veséjének felét megette, a másik felét pedig mellékeli a levélhez. Habár nem lehet biztosan tudni, hogy a levélhez csatolt vesedarab valóban Eddowesé volt-e, kétségtelen, hogy borzasztó látvány volt, és valódi félelmet ébresztett.

A levél nyilvánosságra kerülése után az addig is rettegő londoniakon a pánik lett úrrá, a rendőrség pedig – miután továbbra sem sikerült eredményt felmutatnia – hiába próbálta lenyugtatni a kedélyeket. A halálra rémült lakosság valósággal elárasztotta a hatóságokat levelekkel, amelyekkel segíteni kívánta a nyomozást, ahogyan arról a The Times is beszámolt:

„A két fent említett gyilkosság [Stride és Eddowes] óta nem kevesebb, mint 1400 levelet kapott a tragédiákkal kapcsolatban a rendőrség, és bár eme indokolatlan kommunikáció nagyobb részét jelentéktelen vagy egyenesen nevetséges jellegűnek találták, mindazonáltal mindegyiket alaposan kivizsgálták.”

A rendőrség emellett több civil ruhás tiszttel volt jelen a gyilkosságok helyszínéül szolgáló környéken. Azonban a rendőrség és az önkéntesek minden erőfeszítése ellenére Hasfelmetsző Jacket sosem azonosították, így nem is fogták el, és nem állt bíróság elé tetteiért. Emiatt máig az egyik leghírhedtebb, már-már legendás alakja a bűnügyi történelemnek.

Catherine Eddowes megölése többel járulhatott hozzá e legendához, mint bármelyik másik Hasfelmetsző-gyilkosság. Tragikus halála a „pokolból” írt levél és a vesedarab nyilvánosságra kerülésével együtt megszilárdította a sorozatgyilkos már-már természetfeletti rémképét a köztudatban, e kép pedig azóta is kísért a brit főváros éjszakáiban, valódi kiléte pedig máig számtalan kutatás tárgya.