LED-es technológia forradalmasítja a dániai régészeti feltárásokat
Költséghatékony, LED-alapú képalkotó rendszert fejlesztettek ki dán kutatók, amely láthatóvá teszi a megkülönböztethetetlen régészeti rétegeket. Az Aarhusi Egyetem és a Moesgaard Múzeum szakemberei által tesztelt újítás megváltoztatja az ásatások módszertanát. A technológia pontosabb rétegtani elemzést tesz lehetővé, így a történelmi események és az emberi megtelepedés kronológiája a korábbiaknál sokkal megbízhatóbban rekonstruálható.
- A dániai Aarhus Egyetem és a Moesgaard Múzeum kutatói egy költséghatékony, tizenhat különböző hullámhosszon működő multispektrális képalkotó rendszert fejlesztettek ki.
- A berendezés képes megkülönböztetni a szabad szemmel azonosnak tűnő, vaskori és viking kori talajrétegeket, segítve a pontosabb kormeghatározást.
- A műszer ultraibolya fénnyel a csontmaradványokat is láthatóvá teszi, ami jelentősen megkönnyíti a DNS-vizsgálatokhoz szükséges minták kiválasztását.
A régészeti feltárások egyik legnagyobb kihívása a látszólag egyszínű, sötét talajrétegek szétválasztása. Az új, LEDMSI elnevezésű prototípus a hagyományos fehér fény helyett tizenhat különböző hullámhosszon, az ultraibolyától az infravörös tartományig világítja meg a területet. Mivel az eltérő anyagok másként verik vissza a fényt, a szabad szemmel azonosnak tűnő barna földrétegek az elektromágneses spektrumban élesen elkülönülnek egymástól.
A Soren Munch Kristiansen által vezetett kutatócsoport az eszközt a Bornholm szigetén található Sorte Muld vaskori lelőhelyén tesztelte. Ez a történelmileg gazdag település több mint egy méter vastag kulturális réteggel rendelkezik, amelynek szabálytalan sávjait eddig szinte lehetetlen volt pontosan elhatárolni.
A rögzített felvételeket statisztikai módszerekkel elemezték, felnagyítva az anyagok közötti finom különbségeket, így korábban láthatatlan egykori felszíneket azonosítottak a talajban. Kiderült továbbá, hogy az ultraibolya megvilágítás hatására az apró csonttöredékek fluoreszkálni kezdenek, így optikai szűrők használata nélkül is könnyen elkülöníthetők a földtől.
A felfedezés kiemelkedő jelentőségű a biológiai elemzések szempontjából, mivel a fluoreszcencia a csontok kollagén-megőrződéséhez kapcsolódik, ami kulcsfontosságú az ősi DNS-vizsgálatokhoz szükséges megfelelő minták kiválasztásakor. A kutatók hangsúlyozták, hogy az új berendezés mintegy huszadszor olcsóbb a korábban alkalmazott hiperspektrális rendszereknél.
Ez is érdekelhet
A technológia továbbfejlesztett változatát a közelmúltban egy Fredbjerg közelében zajló ásatáson is sikeresen bevetették. Ezen a késő viking kori és kora keresztény temetkezési helyen a szerves anyagok megőrződése rendkívül rossz, a halottakból csak halvány elszíneződések maradtak a talajban. David Stott régész elmondása szerint a multispektrális adatok jelentősen segítették a szakembereket a mintavételi helyek pontos kijelölésében. A rendszer új verziója az eredeti öt perc helyett már harminc másodperc alatt rögzíti a felvételsorozatot.
A fejlesztők célja egy olyan gépi tanulási szoftver integrálása, amely felismeri a spektrális aláírásokat, és a jövőben a helyszínen, valós időben nyújt technológiai segítséget a kutatóknak.
