Kulturális központtá alakították az Aurelia-erődöt Rómában
2026. április 23. 20:28
Befejeződött az olasz fővárost egykor védő, 19. századi erődrendszer egyik kiemelt eleme, az Aurelia-erőd (Forte Aurelia) teljes rekonstrukciója; a műemlékegyüttes a jövőben kulturális központként működik – derül ki a hivatalos átadóünnepségről készült római sajtóbeszámolókból. A komplexumot a restaurálást irányító és finanszírozó olasz pénzügyőrség adta át a lakosságnak Róma alapításának hagyományos évfordulója alkalmából.
Korábban
Az ünnepélyes megnyitón Andrea De Gennaro, a Guardia di Finanza főparancsnoka elmondta: a szervezet hosszú távú stratégiai döntése volt a történelmi műemlék megmentése, amelynek eredményeként az egykori katonai létesítmény modern kulturális és közösségi térként született újjá.
Az eseményen jelen volt Roberto Gualtieri, Róma polgármestere, valamint Giancarlo Giorgetti gazdasági és Alessandro Giuli kulturális miniszter is. A politikusok hangsúlyozták, hogy az építészeti és művészeti örökség védelmére fordított állami források nem puszta kiadásokat jelentenek, hanem elengedhetetlen befektetések a nemzeti identitás megőrzésébe.
A városvezetés tájékoztatása szerint az Aurelia-erőd átadása egy szélesebb körű városrehabilitációs és örökségvédelmi program része. Gualtieri polgármester megerősítette, hogy a fővárosi önkormányzat már dolgozik a védelmi rendszer további elemeinek, köztük a Boccea és a Bravetta erődöknek a felújításán is.
A jelenlegi projektet az intézményközi együttműködés modelljének nevezték, amely a kortárs igényeknek és a klímaváltozás jelentette környezeti kihívásoknak is megfelelően, transzparens módon alakította át a történelmi teret.
Róma védelme a Risorgimento után
Az Aurelia-erőd felújítása az egységes Olaszország korai katonai emlékeinek megmentését jelenti. Miután az olasz csapatok 1870-ben elfoglalták a Pápai Államtól Rómát, és a város az új nemzetállam fővárosa lett, az olasz hadvezetés a modern tüzérségi fegyverekkel szemben védtelennek ítélte a települést. A korabeli fenyegetések – elsősorban egy esetleges francia intervenció – elhárítására 1877 és 1891 között egy tizenöt önálló erődből álló, a várost mintegy negyven kilométer hosszan, gyűrűként körülvevő sánctábort építettek ki.
A porosz és francia hadmérnöki mintára tervezett, a tájba süllyesztett és vastag földtöltésekkel védett erődítmények – köztük a Via Aurelia védelmére szánt Forte Aurelia – azonban a robbanóötvözetek és a haditechnika gyors fejlődése miatt már az első világháború kitörése előtt elavulttá váltak. Mivel eredeti funkciójukat sosem töltötték be, a 20. század folyamán a hadsereg elsősorban fegyverraktárként vagy laktanyaként használta őket.
A város rohamos terjeszkedése során az erődök lassan beépültek Róma szövetébe, és sokáig elhagyatottan, pusztuló állapotban álltak. Ezeknek a zöldterületekkel övezett, kiterjedt épületegyütteseknek a megmentése és polgári célú hasznosítása több évtizedes folyamat. A program politikai és szakmai alapjait Giovanni Spadolini korábbi olasz miniszterelnök és kulturális miniszter fektette le a huszadik század végén.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Dokumentumfilm mutatta be I. Jakab király hálószobai viszonyait 10:01
- Római kori Minerva-szentélyt találtak egy ókori kőfejtőben 09:14
- Új kutatások tisztázzák Stonehenge építésének pontos technikáit 08:36
- Szintet lépett a Görög Nemzeti Műemléki Archívum digitalizációja 07:38
- Hatalom és vagyon dominált az ősi hsziungnu temetőben 06:29
- Politikai célokat is szolgálhattak az inka emberáldozatok tegnap
- Eltávolították a vitatott Churchill-installációt a londoni múzeumból tegnap
- Restaurálták a tatai zsidó temető kerámia sírköveit tegnap
