Különleges ókori nemesi temetkezésre bukkantak Kínában
Különleges temető került elő az észak-kínai Sanhszi tartományban: a régészek szerint a Csungcun lelőhely sírjai között található a késő Hszia-kor eddig ismert legmagasabb rangú nemesi temetkezési együttese. A felfedezés nemcsak egy előkelő közösség életébe enged bepillantást, hanem új adatokkal szolgálhat Kína korai államszervezetének kialakulásáról is.
- Sanhszi tartományban feltárták a késő Hszia-kor eddig ismert legmagasabb rangú nemesi temetkezési együttesét.
- A Csungcun lelőhelyen 18 sírt tártak fel, amelyek közül hat a Hszia-korhoz, tizenkettő a Hadakozó fejedelemségek korához tartozik.
- A temető magas rangja arra utal, hogy Csungcun térsége a korszak egyik regionális politikai központja lehetett.
A Hszijang járásban fekvő lelőhely kutatását 2024-ben és 2025-ben végezte a Sanhszi Régészeti Múzeum több más intézménnyel együtt. A szakemberek összesen 18 sírt tártak fel: közülük hatot a Hszia-korhoz, tizenkettőt pedig a jóval későbbi, i. e. 475 és 221 közötti Hadakozó fejedelemségek korához soroltak.
A temető azonban eredetileg ennél jóval nagyobb lehetett, de a területet az 1960-as és 1970-es évek mezőgazdasági munkái súlyosan megrongálták, így számos sír nyomtalanul eltűnhetett. A megmaradt Hszia-kori temetkezések ugyanakkor rendezett elrendezést mutatnak: valamennyi kelet–nyugati tájolású, függőleges falú földsírgödör.
A hat sírból csaknem negyven önálló tárgy, illetve tárgyegyüttes került elő ,a halottak mellé kerámiaedényeket, lakkozott tárgyakat és türkizből készült díszeket helyeztek. A sírok mérete, elrendezése és mellékletei alapján a régészek úgy vélik, hogy itt a késő Hszia-kor társadalmának legfelső rétegéhez tartozó embereket temették el. A régészek szerint Csungcun lehetett a térség egyik politikai központja, vagyis a Tajhang-hegység nyugati oldalán a korábban feltételezettnél összetettebb és erősebben rétegzett társadalom élhetett. A lelőhely így új szempontot kínál ahhoz is, hogyan kapcsolódtak egymáshoz a Hszia-kor különböző regionális közösségei.
A radiokarbonos vizsgálatok szerint Csungcun nagyjából i. e. 1880 és 1450 között volt használatban. A lelőhelyet a kutatók az úgynevezett Tungtajpao-kultúrához sorolják, ugyanakkor az előkerült tárgyak több eltérő kulturális hagyomány hatását is magukon viselik. Ez arra utal, hogy a térség lakói szoros kapcsolatban álltak más korabeli közösségekkel.
Ez is érdekelhet
A kapcsolatok egyik látványos bizonyítékát a távolabbról származó luxuscikkek jelentik. A Csungcunból ismert türkiz, cinóber, tengeri kagylók és lakkozott tárgyak azt jelzik, hogy az elit olyan nyersanyagokhoz és termékekhez is hozzáfért, amelyek nagy távolságokat jártak be. A kutatók szerint mindez a korai kínai közösségek közötti fejlett cserekapcsolatokra utal.
A felfedezés egy eddig kevéssé ismert terület régészeti képét is átformálja. A Tajhang-hegység nyugati előteréből korábban hiányoztak az ilyen rangú Hszia-kori temetkezések, Csungcun ezért fontos láncszem lehet a Hszia- és a Sang-kor társadalmi fejlődésének, valamint Kína korai civilizációs folyamatainak kutatásában.
