Közösségi összefogással éled újjá a fóti Szent Márton-romtemplom
Nem hagyományos műemléki konzerváláson, hanem egy modern építészeti és közösségi revitalizációs folyamaton esik át az Árpád-kori eredetű fóti Szent Márton-romtemplom – mutatja be a Hely&Szellem legfrissebb beszámolója. Jakab Csaba építész tervei alapján a történelmi romok a kortárs térformálással kiegészülve kapnak új, szakrális és közösségi funkciót, tudatosan szakítva a feltételezéseken alapuló, historizáló újjáépítés gyakorlatával.
A Fót határában, ipari környezet közelében fekvő, évtizedekig sűrű növényzet által borított épületmaradványok feltárása 2021-ben kezdődött meg Makoldi Miklós Zsombor régész vezetésével, a Szent Márton Templommentők civil szervezet aktív közreműködésével. A terület megtisztítását követően a földből alig kiemelkedő falszakaszokból fokozatosan rajzolódott ki a középkori épület alaprajza.
Mivel a fennmaradt régészeti adatok nem tették lehetővé egy teljesen hiteles történeti rekonstrukció megalkotását, a projekt a revitalizáció elvét követi. A kivitelezés több ütemben zajlik: elsőként a szentély épült fel és kapott modern tetőszerkezetet, amelyet a hajó kialakítása és a környezetrendezés követ. Az építészeti koncepció a középkori arányok és az anyaghasználat tiszteletben tartása mellett kortárs elemekkel egészíti ki a teret, kiemelt szerepet szánva a természetes fény szakrális, térformáló hatásának.
A fóti Szent Márton-romtemplom gyökerei a 13–14. század fordulójára, az Árpád-kor végére nyúlnak vissza. A régészeti kutatások alapján az eredetileg kisebb méretű, román stílusú falusi templomot a későbbi évszázadok során gótikus stílusjegyekkel és szerkezeti elemekkel bővítették. Az épület – a régió számos más szakrális emlékéhez hasonlóan – a hódoltság, a török kor pusztításainak esett áldozatul, elhagyatott romjait pedig az ezt követő időszakban a helyi lakosság részben építőanyagként hordta szét. A korszak falusi egyházainak hálózata a középkori Magyar Királyság településszerkezetének alapköve volt, pusztulásuk a Kárpát-medence súlyos demográfiai és kulturális veszteségeit dokumentálja.
Ez is érdekelhet
A jelenlegi fejlesztés jelentősége a hazai örökségvédelem elméleti gyakorlatában is megmutatkozik. A szakmai megközelítés gyakran ingadozik a romok statikus, érinthetetlen konzerválása és a teljes történelmi illúziót keltő újraépítés között. A fóti modell azonban a történelmi töredékek és a modern építészeti nyelv nyílt párbeszédére épít, elfogadva a múltbeli adatok hiányosságait. A pályázati forrásokból, civil adományokból és önkéntes munkából finanszírozott beruházás eredményeként a romtemplom nem egy statikus muzeális mementóként, hanem ismét használható liturgikus és közösségi térként funkcionál a jövőben, szervesen integrálódva a település kulturális életébe.
