Középkori uralkodói palotát tártak fel Szamarkand közelében
Helyi uralkodók nyolcadik század első feléből származó palotakomplexumának maradványaira bukkantak régészek az üzbegisztáni Szamarkand régió Dzsambaj járásában, a mingtepai ásatások során, ahogy arról a helyi Kulturális Örökségvédelmi Ügynökség hivatalosan beszámolt.
- A Jahjo Gulomov Régészeti Intézet munkatársai egy kora középkori palotakomplexum maradványait azonosították az üzbegisztáni Mingtepa területén.
- A nyolcadik század első felére datált, fellegvárban épült központ a korabeli államigazgatás és építészet eddig ismeretlen részleteibe enged bepillantást.
- Az épület főcsarnokában egyedülálló kora középkori szobrokat is felfedeztek, amelyek elemzése jelenleg is zajlik a szakemberek bevonásával.
A nagyszabású feltárást a Jahjo Gulomov nevét viselő szamarkandi Régészeti Intézet kutatócsoportja végzi, amelynek munkájában Amriddin Berdimuradov, Husznyiddin Rahmonov és Nigora Mahkamova régészek vesznek részt. A Kulturális Örökségvédelmi Ügynökség tájékoztatása szerint a szakemberek a lelőhely belső, megerősített részén, az egykori fellegvárban azonosították a monumentális épületegyüttes építészeti elrendezését. A rétegtani elemzések és a leletanyag alapján a komplexum egyértelműen a nyolcadik század első felére datálható, abba az időszakba, amikor a térség alapvető geopolitikai és vallási változásokon ment keresztül.
A feltárás egyik legjelentősebb eredménye az épület főcsarnokának azonosítása, ahol a régészek jó állapotban fennmaradt, nyolcadik századi szobrokat találtak. Ezeknek a tudományos vizsgálata és restaurálása jelenleg is folyamatban van. A szakemberek hangsúlyozták, hogy az épület alaprajza, a felhasznált anyagok és a térszervezés felbecsülhetetlen értékű bizonyítékokkal szolgál a kora középkori urbanisztika, a reprezentatív építészet és a regionális államigazgatási rendszerek működésének megértéséhez. A leletek nemcsak az egykori uralkodói réteg gazdagságát, hanem a korabeli hatalmi reprezentáció kifinomultságát is hitelesen tükrözik.
A nyolcadik század első fele a közép-ázsiai történelem egyik legviharosabb és legmeghatározóbb korszaka volt. Szamarkand és tágabb környezete, a történelmi Szogdiana ekkor élte át az iszlám hódítások első hullámait, amikor az Omajjád Kalifátus hadvezére, Kutajba ibn Muszlim 712-ben heves harcok árán elfoglalta a várost.
A mingtepai palota építésének és használatának korszaka pontosan erre az átmeneti időszakra esik, amikor a helyi szogd arisztokrácia megpróbálta megőrizni politikai és gazdasági befolyásának egy részét az új arab adminisztráció árnyékában. A figurális ábrázolásokat tartalmazó szobrok jelenléte a főcsarnokban különösen figyelemre méltó, mivel az iszlám képi tilalmának későbbi szigorodásával és elterjedésével ezek a művészeti formák fokozatosan eltűntek a régióból, így a most megtalált alkotások egy átalakulóban lévő, magas fokú kultúra utolsó nyomait képviselhetik.
A Kulturális Örökségvédelmi Ügynökség közleménye rámutat arra, hogy a mingtepai leletek teljesen új megvilágításba helyezhetik a település politikai és társadalmi életét. A Selyemút mentén fekvő Szamarkand és a hozzá kapcsolódó erődített központok a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem fő mozgatórugói voltak évszázadokon keresztül. A helyi szogd kereskedők kiterjedt hálózata a Kínai Birodalomtól egészen Bizáncig ért, amely felhalmozott gazdagságot biztosított a régió uralkodóinak.
Az új feltárás tárgyi bizonyítékot szolgáltat arra, hogy Mingtepa nem csupán egy periferikus település volt, hanem a selyemúti hálózat egyik fontos, saját elitkultúrával rendelkező adminisztratív központja, amelynek részletes története a most előkerült leletek segítségével a jövőben sokkal pontosabban írható újra.
