A világ legrégebbi nyílhegyei: 80 ezer éves felfedezés Üzbegisztánban
Egy új kutatás szerint az üzbegisztáni Obi-Rakhmat lelőhelyen talált apró kőeszközök lehetnek a világ legrégebbi nyílhegyei. A felfedezés új megvilágításba helyezheti őseink fegyverkészítési tudását, és kétségeket ébreszthet a modern ember és a neandervölgyiek technológiai felkészültségéről.
A világ legrégebbi nyílhegyei?
Az északkelet-üzbegisztáni Obi-Rakhmat lelőhelyen apró, háromszögletű kődarabok kerültek elő, amelyeket a korábbi ásatások során figyelmen kívül hagytak. Ezeket törött daraboknak hitték, ám a most megjelent PLOS One-tanulmány szerint valójában nyílhegyek lehetnek.
A kutatók szerint a köveken olyan sérülések láthatók, amelyeket a használt nyílhegyeknél várnánk. „Ezek az eszközökok túl keskenyek ahhoz, hogy más funkciójuk legyen” – mondta Hugues Plisson, a Bordeaux-i Egyetem kutatója.
A nyílhegyek korát mintegy 80 000 évre becsülik – ez körülbelül 6000 évvel idősebb, mint az Etiópiában feltárt, eddig ismert legősibb példányok.
Szakmai kételyek
A felfedezés természetesen vitákat vált ki. „Maguk az íjak és a nyílhegyek nem maradtak fenn, így várható némi szkepticizmus” – mondta Andrej Krivoshapkin, az Orosz Tudományos Akadémia szibériai részlegének igazgatója.
Más szakértők ugyanakkor az ősi fegyverhasználat elterjedtségét hangsúlyozzák. „Most is alábecsüljük őseink képességeit” – nyilatkozta Christian Tryon, a Connecticuti Egyetem paleolitikus régésze.
A lelőhelyen nemcsak kőeszközök, hanem emberi maradványok is előkerültek. 2003-ban hat fogat és 121 koponyatöredéket találtak egy 9–12 éves gyermektől. A fogak a neandervölgyiekre hasonlítottak, de a koponya más jellegeket is mutatott, így nem kizárt, hogy a gyermek Homo sapiens és neandervölgyi vagy deniszovai hibrid lehetett.
Közép-Ázsia ebben az időszakban neandervölgyiek által lakott terület volt, ám a kutatók szerint a technológia alapján valószínűbb, hogy a nyílhegyeket modern emberek készítették. „Az Obi-Rakhmat populáció megjelenése egybeesik az anatómiailag modern emberek eurázsiai terjedésével” – mondta Krivoshapkin.
A nyílhegyek szerepe a túlélésben
A kutatók szerint a mikrokő technológia segíthette az embereket új környezetükben. „Felfedezésünk segít megérteni, hogyan tudott az Obi-Rakhmat népe versenyezni olyan csoportokkal, amelyek régóta alkalmazkodtak a térséghez” – emelte ki Krivoshapkin.
Ez is érdekelhet
A tudósok most azt próbálják kideríteni, mikor érkeztek először modern emberek Közép-Ázsiába, és milyen kapcsolatban álltak a Levante népeivel. Ez a térség – a mai Izrael, Jordánia, Libanon, Szíria és a palesztin területek – lehetett a vándorlások kiindulópontja.
A jövőbeli feltárások célja, hogy újabb, akár 80 ezer évnél is régebbi nyílhegyek kerüljenek elő. „Csodálatos lenne olyan lelőhelyeket találni, ahol a vadászat ténylegesen zajlott” – mondta Tryon. A kutatók remélik, hogy a felfedezés nemcsak az őskori fegyverekről, hanem őseink találékonyságáról is többet árul majd el.
