Középkori cunami a Karib-térségben: korallok őrzik a 14. századi megahullám nyomait

Nemzetközi kutatók Anegada szigetén talált korallok alapján megállapították: a térséget 1381–1391 között egy hatalmas, középkori cunami sújtotta. A pusztító hullámot egy legalább nyolcas magnitúdójú, tenger alatti földrengés idézhette elő.

A megahullám nyomai: korallok a szárazföld belsejében

Több mint hatszáz évvel ezelőtt egy hatalmas földrengés rázta meg a Karib-tenger vidékét. A megacunami Anegada sík és hegytelen szigetén vitte végbe a legnagyobb rombolást – erre utal legalábbis, hogy a kutatók rengeteg korallzátony-tömböt fedeztek fel a sziget belsejében, több száz méterre a parttól. A természeti képződmények belső szerkezetét U-Th (urán-tórium) kormeghatározásnak vetették alá, amely során kiderült: a korallok a 14. századi katasztrófa miatt kerülhettek ilyen messze eredeti élőhelyüktől.

A pontos dátum: 1381–1391

A Geophysical Research Letters-ben közölt tanulmány szerint Hali Kilbourne és csapata két módszert kombinált a vizsgálat során:

• az U–Th (urán–tórium) kormeghatározást, valamint
• a korallok éves sűrűségi sávjainak számolását.

A két eljárás alkalmazása révén kivételes pontossággal meg tudták állapítani a szakértők a katasztrófa idejét: a cunami 1381–1391 között történt.

Középkori cunami, tektonikus eredet

A cunamit nem vulkánkitörés, hanem egy tektonikus elmozdulás váltotta ki. A víz alatti földmozgás egy nagyjából nyolcas magnitúdójú rengést váltott ki. A kialakuló földrengés olyan hullámokat gerjesztett, amelyek több mint egytonnás koralltömböket is képesek voltak eljuttatni a szárazföld belsejébe.

Több mint történelem

A mostani felfedezés az első közvetlen bizonyíték a hatalmas, középkori megacunamira. Mivel írott források nem maradtak fenn a tragédiáról, ezért jelenleg ezek az ősi korallok az egyetlen emlékei annak, hogy a térségben mindig is nagy veszélyt jelentettek a különböző természeti katasztrófák.