A Colosseum rejtélye: földrengés vagy emberi kéz pusztította el?

A Colosseum (Forrás: Wikipedia / Kasa Fue / CC BY-SA 4.0)

A Colosseum, Róma örök szimbóluma

A római Colosseum a Római Birodalom hatalmának és építészeti tudásának ikonikus jelképe. Túlélte háborúk, fosztogatások és természeti csapások évszázadait. Ma azonban látogatói csak hiányos formájában csodálhatják meg. A déli oldal szinte teljesen eltűnt. A kérdés adott: mi történt a Flavius-féle amfiteátrum hiányzó részével?

Kr. u. 80-ban avatták fel a Colosseumot, miután lecsapolták a Nero által létrehozott mesterséges tavat. A 188×155 méteres, elliptikus alaprajzú építmény akár 50 000 nézőt is befogadott. A szerkezetet egy 12 méter mély és 51,5 méter széles, opus caementicium alapzat tartotta. A háromszintes homlokzatot travertinoszlopok és boltívek jellemezték.

A belső tér labirintusszerű folyosói, lépcsői és hidraulikus rendszerei a tömegek mozgatását szolgálták. Minden részlet a kor mérnöki tudásának csúcsa volt.

Feltűnő aszimmetria: miért hiányzik a déli oldal?

A Colosseumot megpillantva azonnal szembeötlik az aszimmetria. Az északi oldal szinte érintetlen, míg a déli oldal csaknem teljesen hiányzik. Eltűnt a külső homlokzat és a belső fal is. A hagyományos magyarázat szerint földrengések okozták a pusztulást – különösen az 1349-es. A legújabb kutatások viszont ennél árnyaltabb képet rajzolnak.

Róma nem tartozik Olaszország legaktívabb földrengéses térségei közé, de történelmileg több erős rengést is átélt. Az 1349-es földrengés különösen súlyosan érintette a Colosseum déli oldalát. Itt a laza, alluviális talaj felerősítette a szeizmikus hullámokat, míg az északi oldal szilárdabb homokos-kavicsos rétegeken áll.

A szerkezet saját tömege részben csillapíthatta volna a rengések hatását. Ezért a kutatók úgy vélik, hogy a földrengések önmagukban nem okozták volna a teljes déli oldal összeomlását. Már meglévő gyengeségek és további emberi tényezők is szerepet játszhattak.

Az amfiteátrum kifosztása

A Colosseum pusztulásának másik kulcsa az emberi tevékenység. A 6. századtól kezdve a műemléket építőanyag-forrásként használták. A középkorban és a reneszánsz idején innen származott a travertin, a márvány és a vas a templomok, paloták és városfalak építéséhez.

A kitermelt kövek olyan ikonikus helyekre kerültek, mint a Szent Péter-bazilika, a Palazzo Venezia vagy a Palazzo Barberini. Több pápa – köztük V. Miklós, IV. Sixtus és II. Pius – is támogatta a bontásokat.

A 15. századtól hivatalosan is bányaként kezelték a Colosseumot. Valóságos mészégető műhelyek működtek benne. Az ellopott márványt tűzben égették, hogy gipszet állítsanak elő. Ennek érdekében sokszor oszlopokat döntöttek le, falakat gyújtottak fel.

Szerkezeti szimulációk is megerősítik az emberi beavatkozás elméletét. A DIANA szoftverrel végzett vizsgálatok kimutatták: ha az első szint két pilaszterét célzottan elbontják, az láncszerű összeomláshoz vezethet a felső szinteken. Egyetlen elem eltávolítása viszont nem okozna ilyet, mert a szerkezet képes újraterhelni magát.

Ez azt sugallja, hogy a déli oldal pusztulása szándékos bontás eredménye lehetett. A cél az újrahasznosítható anyagok gyorsabb és hatékonyabb kitermelése volt.

Restaurálások és modern beavatkozások

A 19. században kezdődtek meg az első komolyabb állagmegóvási munkálatok. VII. Pius, XVI. Gergely és IX. Pius pápa is támogatta a projekteket. Az építészek – például Giuseppe Valadier és Raffaele Stern – hatalmas támpilléreket emeltek, amelyek ma is láthatók.

A 20. században új technológiákkal – gyantákkal, fémszerkezetekkel – próbálták megőrizni a fennmaradt részeket. A hiányzó déli oldal azonban már nem volt helyreállítható. A Colosseum szétszóródott Róma utcáin.

A Colosseum ma is Róma egyik legismertebb műemléke – és egyben legikonikusabb romja. De nemcsak ott áll a Forum Romanum szélén. Ott van a város szívében, a templomokban, palotákban, hidakban. A város szó szerint beépítette múltját a jelenbe. A Flavius-féle amfiteátrum nemcsak túlélte a történelmet – része lett annak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. Az EU főbb intézményei, működése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• 26 éves az Európai Unió