Ismeretlen szkíta rituálék nyomait tárták fel Dél-Szibériában
Ismeretlen szkíta rituálék meglétére utaló, ritka malomköveket tártak fel a dél-szibériai Tuva Köztársaságban található Tunnug-1 kurgánnál. Az Orosz Tudományos Akadémia Anyagi Kultúra Története Intézetének közleményéből kiderül, hogy a leletegyüttes alapján a kutatók arra következtetnek, hogy az eurázsiai sztyeppe monumentális sírépítményeit több, eltérő kulturális háttérrel rendelkező törzs közösen hozhatta létre.
- Az oroszországi Tuva Köztársaságban található Tunnug-1 nevű kurgán feltárása során egy ritka, rituális célokra használt malomkőpárt fedeztek fel a régészek.
- A lelet azt bizonyítja, hogy a lovaskultuszhoz köthető ceremóniák mellett a nomád nép más típusú, feltehetően a növényi feldolgozáshoz kapcsolódó hagyományokat is ápolt.
- A felfedezés arra utal, hogy a hatalmas sírépítményt nem egyetlen közösség, hanem különböző kulturális háttérrel rendelkező törzsek széles szövetsége emelte.
A szibériai régióban, a temetkezési helyek sűrűsége miatt gyakran a helyi Királyok völgyeként emlegetett területen dolgozó szentpétervári régészek egy érintetlen malomkőpárt találtak az augusztusi ásatások során.
A Mentőrégészeti Központ munkatársai a kora szkíta időszakból származó kurgán kőborításának bontása közben azonosították a leletet. A két kő szorosan egymás mellett helyezkedett el, ami egyértelműen egy funkcionális készletre utal. A kutatók kizárták annak lehetőségét, hogy az eszközöket csupán másodlagos építőanyagként használták fel a halomsír kialakításakor, elhelyezkedésük sokkal inkább a felszínen elvégzett vallási ceremóniákat bizonyítja.
Archaeologists at Russia’s “Valley of the Kings” have uncovered rare millstones at the 2,800-year-old Tunnug-1 burial mound.
— Tom Marvolo Riddle (@tom_riddle2025) September 7, 2026
The find points to previously unknown Scythian rituals, and may offer new clues about the diverse groups that built the ancient monument. pic.twitter.com/GZ1pR4PCkC
A lelet tudományos jelentőségét az adja, hogy a Tunnug-1 kurgánnál feltárt korábbi rituális nyomok szinte kizárólag a lovaskultuszhoz, a lótenyésztéshez és a nomád mobilitáshoz kapcsolódtak. A malomkövek jelenléte ugyanakkor egyértelműen jelzi, hogy a helyszínen feltehetően a növényi feldolgozáshoz vagy a földművelés hagyományaihoz köthető szertartásokat is végeztek. Bár a szomszédos területek bronzkori lelőhelyeiről ismertek hasonló eszközök, a szkíta kurgánokban rendkívül ritkának számítanak, az eddig dokumentált példányok mind több évszázaddal későbbi építményekből kerültek elő.
Ez is érdekelhet
Az orosz szakemberek szerint az eltérő rituális tárgyak egyazon helyszínen történő felbukkanása értékes információkat szolgáltat a kurgán építőiről. A felfedezés közvetve alátámasztja azt az elméletet, hogy a monumentális sírépítményt nem egyetlen helyi közösség emelte, hanem a környező sztyeppéket benépesítő törzsek széles szövetsége. Ezek a nomád csoportok a közös temetkezési helyszínre magukkal hozták saját, távolabbi régiókból származó vallási hagyományaikat is, ami az ősi eurázsiai populációk jelentős kulturális diverzitására mutat rá.
A szkíták életmódjáról a legkorábbi részletes beszámolókat a Krisztus előtti ötödik században élt görög történetíró, Hérodotosz hagyta az utókorra. A modern kutatások számos ókori feljegyzést igazoltak, köztük a lótej fogyasztásának gyakorlatát és a lovak kitüntetett szerepét. Az Orosz Földrajzi Társaság támogatásával immár kilencedik éve zajló dél-szibériai ásatások legújabb eredményei azonban rávilágítanak arra, hogy a szkíta hitvilág nem korlátozódott kizárólag a lovak tiszteletére. A vaskori sztyeppei közösségek temetkezési rítusai jóval összetettebbek voltak a korábban feltételezettnél.
