Konferenciát rendeznek a pusztai népek lovaskultúrájáról

Az MNM Központi Könyvtárában megrendezésre kerülő, ingyenes, de előzetes regisztrációhoz (május 15-ig) kötött félnapos konferencia fókuszában a lószerszámok és nyeregkészletek funkcionális és technológiai elemzése áll. A szakmai program kiemelt figyelmet fordít a kísérleti régészet eredményeire: Flesch Márton és Wilhelm Ákos előadásai a honfoglalás kori nyergek és kengyelek használhatóságát vizsgálják kelet és nyugat metszéspontjában.

A Kárpát-medencébe betelepülő nomád népek temetkezési rítusairól – többek között a halál utáni életbe lovagló avar elitről, a hun kori lovas identitásról, valamint a honfoglaló magyarok lószerszámairól és lovas temetkezéseiről – a múzeum és az egyetem kutatói, köztük Kíra Lyublyanovics, Piros Réka és Fülöp Réka tartanak részletes beszámolót. A rendezvény sztárvendége a történelmi lovaglás nemzetközileg elismert szakértője, Bent Branderup, az Academic Art of Riding irányzat dán alapítója, akinek nyitóelőadása a lovaglás ősi hagyományait kapcsolja össze a kortárs szakértelemmel.

A Kárpát-medence a 6-10. század között Európa egyik legdinamikusabban változó határvidéke volt, ahol a keleti sztyeppéről érkező, lovasnomád harcmodort alkalmazó népcsoportok (avarok, majd később a magyarok) rendre felülírták a kontinens addigi katonai egyensúlyát. Az avarok megjelenése forradalmasította a kora középkori európai lovasságot: ők honosították meg a kontinensen a vaskengyel használatát, amely biztos támaszt adva lehetővé tette a harctéri íjászat pontosságának növelését, valamint a nehézlovas közelharc hatékonyságát.

A konferencia által érintett technológiai innovációk (aszimmetrikus kengyelek, nyugati típusú kengyelhatások a 10. században) nyomon követése alapvető fontosságú annak megértéséhez, hogy a honfoglaló magyarok miként ötvözték a belső-ázsiai harcmodort a kárpát-medencei és a nyugat-európai adottságokkal. Az avar, hun és magyar harcosok lovukkal és felszerelésükkel együtt történő eltemetése pedig nem pusztán hitbéli rítus volt, hanem a társadalmi státusz és a lovasnomád identitás legerősebb kifejeződése, amelynek fizikai maradványai ma a magyar régészet legértékesebb leletegyütteseit alkotják.

A konferencia részletes programja

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"