2020. különszám: Egészségünk története
ITT támogathatsz bennünket

A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"

2010. június 3. 09:25 MTI

A trianoni békediktátumot megkötésekor "morális köntösbe öltöztették" az első világháború győztesei - mondta Ormos Mária akadémikus, történész a Magyar Demokratikus Charta konferenciáján.


A Trianon: hidegháború vagy megbékélés című rendezvényen a történész megjegyezte, a győztes antantországok - Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország - a saját érdekeiket fogalmazták meg a békeszerződésben, s azt hangoztatták, hogy kizárólag a központi hatalmak - Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia - voltak felelősek az első világháború kirobbantásáért. A párizsi békekonferencián a győztesek azt is elérték, hogy a legminimálisabbra szorítsák a vesztesek hadseregeinek létszámát.

A háborús felelősség a vesztesek közül elsősorban a hadat üzenő Ausztria-Magyarországot terhelte, Tisza István akkori miniszterelnök pedig beleegyezett a hadüzenetbe. A háborús készülődést azonban már másfél évtizeddel korábban elkezdték mind a központi hatalmak, mind pedig az antantországok - mutatott rá.

Már a 19. században figyelmeztettek az akkori vezető politikusok arra - mondta Ormos Mária -, hogy a nemzetiségi kérdéseket rendezni kell, különben Magyarország jövője ellehetetlenül. A háború után azonban már hiába akart Magyarország a nemzetiségeknek egyre szélesebb jogkört adni, ennél már többet, teljes függetlenséget akartak. A történész meglátása szerint "árnyaltabb diplomáciai munkával és jobb katonapolitikával" lehetett volna javítani Magyarország trianoni tárgyalási pozícióin. Székelyfölddel kapcsolatban minden magyarországi politikai irányzat, így az akkori szociáldemokrata politikusok is azt állították, hogy "nem szabad ezt a területet elengedni".

A győzteseknek fizetendő jóvátételről elmondta, hogy Magyarország alig fizetett valamit ezen a jogcímen, ez a kérdés azonban "mégis évekig nyomasztotta Európát", többi között például azért szállták meg néhány évvel az első világháború után a Ruhr-vidéket a franciák, mert a németek elmaradtak a jóvátétel fizetésével.

Ormos Mária úgy fogalmazott: az igazi bajt az okozta, hogy "a békerendszer igazságtalan, irracionális és káros, kifejezetten veszélyes volt". Ezzel együtt 1925-1929 között felcsillant a közeledés, megegyezés és a korrekció lehetősége. 1926-ban a két korábbi ellenség,: a franciák és a németek megkötötték az acélpaktumot, néhány évvel később pedig páneurópai kongresszust rendeztek. Mire azonban végérvényesen bekövetkezett volna a megbékélés, kitört a nagy gazdasági világválság 1929-ben, ezután megszűnt a békés revízió esélye.

Az akadémikus rámutatott: a két világháború között a baloldaliak etnikai revízióról beszéltek, a jobboldal pedig a "minél nagyobb revíziót", a szélsőjobb pedig a "totális revíziót" hirdette. A náci kancellár, Hitler azonban végül elállt a magyar revíziós törekvések teljes támogatásától, Magyarország elszigetelődött, és szélsőjobboldali nyomás alatt állt.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár