Kik voltak ők? Civilizációk, amelyeknek eltűntek

A történelem számos olyan civilizációt ismer, amelyek évszázadokra meghatározták régiójuk arculatát, majd szinte teljesen eltűntek. Az anasaziak kanyonvárosai, a kusánok Selyemút menti birodalma, a tengeri népek pusztító hadjáratai, a minószi paloták világa és a nabateusok sziklavárosai mind egy-egy kultúra csúcspontját és elmúlását idézik.

Eltűnt népek a sziklák között: az anasaziak nyomai

Az anasaziak – a későbbi pueblo-népek elődei – már Kr. u. 200 körül jelen voltak az amerikai Délnyugat vidékén. A kultúra fejlődése Kr. u. 700 után gyorsult fel, amikor egyre összetettebb közösségek, majd nagy települések jöttek létre Colorado, Új-Mexikó és Arizona határvidékén. A monumentális kanyonvárosok, például Mesa Verde és Chaco Canyon, döntően a 12–13. században épültek.

Kereskedelmi hálózatuk messzire nyúlt: obszidián, türkiz és kakaó is eljutott piacaikra. A 13. század végére azonban elhagyták településeiket. Az aszály, a társadalmi feszültségek és a népességmozgások együtt tették törékennyé a rendszert. A kultúra szétesett, és a népesség a későbbi pueblo-közösségek között oldódott fel.

A kusánok birodalma, amely eltűnt a Selyemút porában

A kusánok a 1–3. században Közép-Ázsia, Afganisztán és Észak-India egyik legfontosabb hatalmává váltak. A Selyemút mentén létrehozott kereskedelmi központjaik gazdag kulturális közvetítőkké tették őket. Művészetükben a görög, indiai és zoroasztriánus hagyományok keveredtek.

A 4. századtól azonban a szászánidák és a heftaliták fokozatosan szétszabdalták birodalmukat. Államiságuk megszűnt, és a népesség beolvadt a környező hatalmakba. A kusánok így váltak eltűnt néppé: emlékük főként pénzeikben és szórványos feliratokban maradt fenn.

Eltűnt népek a bronzkor összeomlásának viharában

A tengeri népek a Kr. e. 12. század táján jelentek meg a Földközi-tenger keleti medencéjében. A régészeti leletek szerint többféle, egymástól eltérő csoport alkotta azt a katonai szövetséget, amely sorra döntötte romba a kor nagyhatalmait: Hatti, Mitanni és Ugarit egyaránt az áldozatok között volt.

A legnagyobb inváziós hullámok Merneptah és III. Ramszesz idején érték el Egyiptomot. Merneptah győzelme után a támadók visszavonultak, III. Ramszesz pedig szárazföldön és tengeren is döntő csatát vívott a betolakodók ellen. A koalíció szétesett, a népek egy része beolvadt a helyi lakosságba, mások nyomtalanul eltűntek. A filiszteusok részben azonosíthatók, de a tengeri népek eredete és összetétele ma is vita tárgya.

Európa első palotakultúrája, amelyet felváltott a mükénéi hatalom

A minósziak a Kr. e. 2. évezredben alakították ki Európa egyik legkorábbi palotakultúráját Kréta szigetén. Knósszosz, Phaisztosz és Mália fejlett gazdasági és adminisztratív rendszere, valamint a kifinomult művészet a kor legösszetettebb társadalmai közé emelte őket. Írásbeliségük a máig megfejtetlen lineáris A volt.

A Théra-vulkán hatalmas kitörése megrázta a térséget, majd a mükénéiek átvették Kréta központjait. Az adminisztráció nyelve ekkor már a mükénéi görög volt, amelyet lineáris B írással rögzítettek. A minószi civilizáció nem beolvadt, hanem felváltották: a mükénéi hatalom épült a romjaira, majd a bronzkor végén ez az uralmi rendszer is összeomlott.

A nabateusok, akik eltűntek Petra vörös sziklái közül

A nabateusok a Kr. e. 4. századtól a Kr. u. 2. századig uralták a Jordánia és a Déli Levante területén futó tömjén- és fűszerútvonalakat. Petrában lenyűgöző városépítészeti megoldásokat valósítottak meg: vízvezeték-rendszereik és sziklatemplomaik egyedi urbanisztikai tudásról árulkodnak.

A Kr. u. 106-os római annexió után a kereskedelmi útvonalak átrendeződése miatt gyorsan elveszítették korábbi jelentőségüket. Városaik kiürültek, kulturális erejük meggyengült. A nabateus nép fokozatosan eltűnt, bár nyelvük néhány eleme fennmaradt az utókor számára.