2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Zsolnay-archívummal újulhat meg az Iparművészeti Múzeum

2026. május 27. 12:12

Eredeti tervrajzokkal, korabeli dokumentációkkal és gyártástechnológiai szakértelemmel támogatja a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. a budapesti Iparművészeti Múzeum egyre kritikusabb állapotú műemléki épületének megmentését - közölte a társaság kedden az MTI-vel. A 2017 óta zárva tartó szecessziós palota várható rekonstrukciója a legújabb fejlemények tükrében nem csupán egy épület fizikai megmentését, hanem a 19. század végi magyar iparművészet és a nemzetközileg is egyedülálló pirogránit technológia történeti hitelességű helyreállítását is garantálja.

Zsolnay-archívummal újulhat meg az Iparművészeti Múzeum
Fotó: Fortepan / FŐFOTÓ

A kiadott közlemény szerint az épületegyüttes állapota mára oly mértékben leromlott, hogy halaszthatatlanná vált a további károsodás megfékezése. A Zsolnay gyár vezetése jelezte: teljes körű szakmai támogatást nyújtanak ahhoz a kormányzati tervhez, amely első lépésben az állagmegóvást, középtávon pedig a teljes épületrekonstrukciót célozza.

A pécsi manufaktúra az archívumában őrzött eredeti formarajzokat és képi illusztrációkat is a szakemberek rendelkezésére bocsátja. A beavatkozás első, legsürgetőbb fázisában kulcsszerepet játszik a tetőzetet borító, valamint a homlokzatot díszítő ikonikus pirogránit kerámiák állapotfelmérése és hiteles pótlásának előkészítése.

Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépülete a magyar építészettörténet korszakalkotó jelentőségű alkotása, a hazai szecesszió egyik legkorábbi és legtisztább példája. A Lechner Ödön és Pártos Gyula által tervezett palotát a millenniumi ünnepségsorozat keretében, 1896-ban avatta fel Ferenc József osztrák császár és magyar király. Lechner építészeti víziója egy önálló nemzeti formanyelv megteremtésére irányult, amelyben a magyar népművészeti motívumokat keleti, indiai és perzsa formai elemekkel ötvözte. E stílus fizikai megvalósulása ugyanakkor elképzelhetetlen lett volna Zsolnay Vilmos keramikusművész innovációja nélkül.

A Zsolnay-gyár által a 19. század utolsó évtizedeiben kifejlesztett pirogránit technológia forradalmasította a századforduló építészetét. A magas hőfokon égetett, fagy- és saválló kerámiaanyag lehetővé tette, hogy a hagyományos, drága kőfaragványokat színes, időtálló, mázas épületkerámiák váltsák fel a homlokzatokon és a tetőszerkezeteken. Az Iparművészeti Múzeum hatalmas kupoláját és gazdagon tagolt homlokzatát borító Zsolnay-kerámiák az épület karakterének legfontosabb meghatározói, így a palota egyben a pécsi gyár történetének egyik legjelentősebb főműve is.

A manufaktúra szakmai bevonása a helyreállítási folyamatba biztosítékot jelenthet arra, hogy a műemlékvédelem alatt álló épület rekonstrukciója során a felújítások és pótlások a szigorú 1896-os anyaghasználati és esztétikai elveknek megfelelően valósuljanak meg, megőrizve az épített örökség integritását.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2026. nyár: A Harmadik Birodalom első asszonyai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Melyik évben gyilkolták meg Julius Caesart?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár