Kiadják Beckett naplóját a náci Németországról
Samuel Beckett németországi naplóinak publikálása alapjaiban cáfolja a Nobel-díjas író apolitikus és pusztán az egzisztenciális pesszimizmusba forduló karakterének mítoszát, mutatta be a The Guardian. A Suhrkamp kiadónál megjelenő kötet páratlan kordokumentumként bizonyítja, hogy az író mélyrehatóan tanulmányozta a náci Németország társadalmi valóságát, ami a későbbiekben mind a minimalista irodalmi stílusát, mind az antifasiszta ellenállásban vállalt szerepét meghatározta.
- A Suhrkamp kiadó gondozásában idén augusztusban jelennek meg először teljes terjedelmükben Samuel Beckett 1936 és 1937 között írt németországi naplói.
- A hat füzetből álló dokumentumegyüttes bizonyítja, hogy az író nem volt apolitikus, hanem éles szemmel figyelte meg a totalitárius náci rendszer kiépülését.
- A feljegyzések rávilágítanak arra is, hogy a németországi tapasztalatok alapvetően befolyásolhatták Beckett későbbi irodalmi stílusát és a francia ellenálláshoz való csatlakozását.
A most publikált feljegyzéseket Beckett 1989-es halála után unokaöccse, Edward Beckett találta meg az író párizsi lakásának pincéjében. Az apró, nehezen olvasható kézírással teleírt hat füzet az 1936 szeptembere és 1937 áprilisa közötti németországi utazás eseményeit és benyomásait rögzíti.
A Nagy-Britanniában augusztus 20-án megjelenő kétnyelvű kiadást Mark Nixon, a Readingi Egyetem professzora és Oliver Lubrich szerkesztette, a kötet pedig formálatlanul tárja az olvasók elé a szövegeket. A kutatók szerint az író eredetileg nem szánta kiadásra a magánjellegű, esetenként nőgyűlölő megjegyzéseket és bordélyházi látogatásokat is megörökítő dokumentumokat, ám megsemmisítésüket sem kísérelte meg.
A feljegyzésekből kiderül, hogy az író hozzávetőlegesen harminc német várost, köztük Hamburgot, Berlint, Drezdát és Münchent keresett fel, eredetileg a képzőművészeti alkotások megismerése és nyelvtudásának fejlesztése céljából. A naplók rögzítik a Harmadik Birodalom mindennapi átalakulását, a totalitárius eszmék térnyerését és a nemzetiszocialista jelszavak, mint a „Vér és Föld” vagy a „Szabadság és Becsület” terjedését.
Bár a náci ideológia taszította, Beckett a naplók elkobzásától tartva óvatosan fogalmazott, elutasítását sokszor apró szarkasztikus megjegyzésekbe vagy a hivatalos náci karlendítés szándékos elrontásába rejtette. Egy 1936. őszi bejegyzésében a Kraft durch Freude nevű nemzetiszocialista szabadidős szervezet propagandájáról úgy nyilatkozott, hogy az abban részt vevők beszélgetései teljesen tönkreteszik.
Ez is érdekelhet
Beckett németországi utazása egybeesett az európai politikai feszültség fokozódásával és egy mély személyes válsággal is. Unokatestvére és egykori szerelme, Peggy Sinclair 1933-ban tuberkulózisban hunyt el Németországban, majd a nő zsidó származású családja 1936-ban menekülésre kényszerült a náci rezsim elől. A naplók a politikai megfigyelések mellett az író pszichoszomatikus panaszait, anyagi gondjait és alkotói válságát is rögzítik.
Mark Nixon szerkesztő értékelése alapján az író irodalmi minimalizmusa, a felesleges részletek elhagyása részben ezen az úton kezdett formát ölteni, mintegy reagálva a totalitárius rendszerek túlracionalizált, erőszakos nyelvezetére. Az események testközeli megtapasztalása egyenes utat jelentett ahhoz, hogy Samuel Beckett a háború kitörése után, 1940-ben aktívan csatlakozzon a francia ellenálláshoz.
