Kétezer-ötszáz éves monumentális márványszobrot találtak az egykori lüd fővárosban
Egy csaknem 2500 éves, életnagyságnál is nagyobb márványszoborra bukkantak a régészek az ókori Szardeiszban, a Lüd Királyság egykori fővárosában. A kivételes állapotban fennmaradt alkotás a Földközi-tenger térségének legkorábbi monumentális szobrai közé tartozik, és új ismeretekkel szolgálhat a Kr. e. 5. századi lüd művészetről és viselettörténetről.
- A régészek egy 2,2 méter magas, csaknem 2500 éves márványszobrot tártak fel az ókori Szardeiszban, a Lüd Királyság egykori fővárosában.
- A korai klasszikus korból származó alkotás kivételes állapotban maradt fenn, mert a római korban útburkolatként újrahasznosították.
- A szobor öltözete olyan viseleti elemet őrzött meg, amelyet eddig nem ismertek sem a görög, sem az anatóliai művészetből, így új adatokat szolgáltathat a lüd kultúráról.
A világörökségi helyszínként nyilvántartott Szardeiszban zajló ásatások során előkerült szobrot Kr. e. 470 és 450 közé datálják. Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai miniszter szerint a 2,2 méter magas alkotás a korai klasszikus kor monumentális márványszobrászatának egyik ritka fennmaradt példája.
A régészek a szobrot két nagyobb darabban találták meg, bár a lábfejek és több kisebb töredék hiányzik. Az alkotás különös módon éppen annak köszönheti kiváló állapotát, hogy a római korban útburkolatként használták fel, ezért arccal lefelé fektették egy oszlopos utca kövezete alá, így az arcvonások és a finoman kidolgozott részletek évszázadokon át védve maradtak.
A fiatal férfit ábrázoló alak jobb kezében egy birsalmát tart, amelyet a kutatók feltehetően valamely isten vagy istennő számára szánt áldozati felajánlásként értelmeznek. A szobor egyik legérdekesebb sajátossága ugyanakkor az öltözete: a könnyebb alsóruhára vett görög köpeny mellett egy vízszintes sávokkal díszített ruhadarab is megjelenik rajta. A régészek szerint ilyen ruhakombinációt eddig sem a görög, sem az anatóliai művészet ismert alkotásain nem figyeltek meg, ezért elképzelhető, hogy a helyi lüd hagyományokat tükrözi.
A restaurálást követően a különleges lelet a Manisai Régészeti Múzeum gyűjteményébe kerül, ahol a nagyközönség is megcsodálhatja.
