Egy óriási, hatezer éves közösségi épületet tártak fel Romániában
Egy mintegy 6200 éves, monumentális közösségi építmény maradványait tárták fel régészek az északkelet-romániai Botoșán (Botoșani) megyében – derül ki a PLOS ONE tudományos folyóiratban közzétett legújabb tanulmányból. A felfedezés egyedülálló bepillantást enged a rézkori Európa egyik legkiterjedtebb civilizációja, a Cucuteni-Tripilja-kultúra társadalmi szerveződésébe.
A Stăuceni-Holm nevű, már az 1960-as években azonosított, de csak 2023-ban részletesen vizsgált régészeti lelőhelyen végzett ásatások egy nagyjából 350 négyzetméteres, négyszögletes alaprajzú épületet hoztak felszínre. A település bejáratánál, a védelmi árkok és a cölöpfal között elhelyezkedő építmény mérete három-ötszöröse a környező mintegy negyvenöt lakóháznak.
Míg a korábbi feltételezések szerint az ilyen léptékű megastruktúrák kizárólag a több ezer főt számláló korabeli ukrajnai megatelepek sajátosságai voltak, a jelenlegi kutatás bizonyítja, hogy a mindössze 320-350 fős kisebb közösségek is emeltek központi funkciót betöltő épületeket. Ez az eddig feltárt hatodik ilyen jellegű megastruktúra a kultúra területén, a radiokarbonos kormeghatározás alapján (Kr. e. 4000 körül) pedig a legkorábbiak közé tartozik.
A régészek az épület belső terében, az égett agyaggal borított tölgyfapadlón jelentős mennyiségű kerámiatöredéket és használati tárgyat azonosítottak. A leletanyagból kiemelkedik egy bikafejjel díszített tál, egy ismeretlen funkciójú kúpos bálvány, több festett merítőkanál, vörös okkerrel díszített edények, valamint nagyszámú kovakőszerszám. A gabona- és gyümölcsmaradványok mellett a kutatók pszichoaktív hatású bolondító beléndek magvait is megtalálták, amelyet az őskorban rituális és gyógyászati célokra egyaránt használtak.
Bár a korábbi geofizikai felmérések tárológödrökre és tűzhelyekre utaltak, az ásatás ezt nem erősítette meg. A tanulmány szerzői szerint a komplexum – amely egykor valószínűleg egy felső, nyitott terasszal is rendelkezett – nem puszta raktárként szolgált. A szakemberek feltételezik, hogy az épület egy magasabb rangú család rezidenciája, a közösségi döntéshozatal helyszíne, vagy egy kiemelt találkozóhely lehetett, ami a helyi társadalom egyre hierarchikusabbá válását jelzi.
Ez is érdekelhet
A rézkori Európa korai centrumai
A lelet a Cucuteni–Tripilja-kultúra (Kr. e. 4800 – Kr. e. 3000) hálózatának megismeréséhez nyújt kulcsfontosságú adatokat. A mai Románia, Moldova és Ukrajna területén mintegy 350 ezer négyzetkilométeren elterülő, agrárközösségekből álló civilizáció a rézkori Európa egyik legfejlettebb és legsűrűbben lakott régióját alkotta. A kultúra legismertebb sajátosságai közé tartoznak a kivételes minőségű, festett kerámiák, valamint a szabályos, gyakran koncentrikus körökben felépített "megatelepülések", amelyek a korai urbanizáció előfutárainak tekinthetők.
A most vizsgált romániai lelőhely területének még csak mintegy negyedét tárták fel, így a további, tervezett kutatások elengedhetetlenek annak megértéséhez, hogy ezek a korai európai társadalmak miként szervezték meg önmagukat és milyen hatalmi struktúrák jöttek létre a mindennapi életük irányítására.
