Magyarország mindig hídfőállást töltött be a térítésekben. A létrehozott szerémi püspökség is ezt a célt szolgálta: a terület közel esett a Balkánhoz, ahol ortodoxok, illetve bogumil eretnekek éltek. Ezt természetesen a pápaság is figyelembe vette. Ugrin, az ambíciózus kalocsai érsek nagy hangsúlyt fektetett egyházmegye megerősítésére. A szerémi püspökség első székhelye Kő volt, amelyet Bánmonostorának is hívtak. A püspökség a 13. század közepétől két székhellyel rendelkezett (Szerém vára - szenternyei káptalan).
I. Lipót császár megnyitja az új birodalmi gyűlést, hogy segítséget kérjen a Balkán-félszigeten előretörő Török Birodalommal szemben. A törökök terjeszkedése nehézségeket okozott a császárnak. I. Lipót kevés pénzzel és katonával rendelkezik. Azt reméli, hogy a német fejedelmek 20 000 fős sereg kiállítását szavazzák meg. Még a török elleni segélynyújtásnál is fontosabb kérdés a király-, illetve császárválasztás. Lipót "állandó választási feltételeket" követel a fejedelmektől. Ezzel a választófejedelmek elveszítenék a császárválasztásnál gyakorolt jogaikat. A fejedelmek azonban császár hátrányára megerősödtek, így a császár a birodalmon belül csak viszonylag kis hatalommal rendelkezik. Lipót mozgásterét az 1658. VIII. 14-én megalakult Rajnai Szövetség is korlátozza. A fejedelmek ragaszkodnak a császárválasztás kérdésének megvitatásához. A birodalmon belüli politikában olyan jogokat követelnek maguknak, melyek összhangban állnak valódi hatalmukkal.
A Magyar Királyi Helytartótanács felállításáról az 1722-23. évi országgyűlés intézkedett. Tényleges működését azonban csak a következő évben, 1724-ben kezdte meg. Magyarország legfelső kormányzati szerveként működött egészen 1848-ig. A Helytartótanács elnöke, mint erre a neve is utal, az uralkodó magyarországi helytartója volt. Ha a nádori méltóságot betöltötték, akkor a nádor egyben helytartó (elnök) is. Ha viszont nem volt nádora az országnak (például 1765 és 1790 között), akkor az uralkodó, a rendek megkérdezése nélkül, maga nevezett ki helytartót. Ilyen helytartó volt az 1730-as években Mária Terézia jegyese, a későbbi császár, Lotharingiai Ferenc István. (Utóbb Bécs úgy egyszerűsítette le a dolgot, hogy 1790-től valamelyik főherceget választotta nádorrá.) A Helytartótanács tagjai, szám szerint huszonketten, majd később huszonöten, arisztokraták, főpapok és köznemesek közül kerültek ki, de a tanácsosok többsége mindig főnemes volt. A Helytartótanács székhelye az ország akkori fővárosa, Pozsony volt. Az országgyűlés kikötötte: amint lehet, költözzék át az ország középpontjába. Ezt azonban nem siették el, a Helytartótanács csak 1784-ben költözött Budára. A Helytartótanács hatásköre az ország közigazgatásának nagy részére kiterjedt, kivéve a szorosan vett bíráskodási, katonai és pénzügyeket. (Ezek a bíróságok, a főhadparancsnokság, és a kamarák felügyelete alá tartoztak.) A Helytartótanács területi illetékessége nem terjedt ki Erdélyre és a Határőrvidékre, de Horvátországra sem.
A Csendes-óceánban fekvő szigetcsoportot, amelyet James Cook angol hajóskapitány támogatójáról, Sandwich-szigeteknek nevezett el, de a legnagyobb sziget nyomán Hawaii-szigeteknek is hívták. 1810-ben I. Kamehameha király egyesítette a nyolc nagy és számos kisebb szigetet. 1893-ban megdöntötték a királyságot és egy év múlva kikiáltották a köztársaságot. 1898-ban az USA - Hawaii néven - elfogadta a szigetek társulási kérelmét, amelyek 1900-ban területi önkormányzati jogot kaptak. Hawaii 1959. augusztus 21-től az Egyesült Államok 50. tagállama.
Bikfalvi Falka Sámuel Fogarason született 1766. május 4-én. Bécsben tanult, majd hazatérve a budai Egyetemi Nyomdában dolgozott. 1796-ban jelent meg az általa metszett betűkkel nyomott első könyv, Teleki Sámuel marosvásárhelyi könyvtárának katalógusa. 1798-tól az Egyetemi Nyomda betűmetsző műhelyét vezette. Elsősorban klasszicista antikvái lettek igen népszerűek. Az Egyetemi Nyomda kiadványainak döntő többsége is az ő tipográfiájával készült. A nyomdai sztereotípiának, a további kiadások alapjául is szolgáló szedésnek a meghonosítója, akinek betűformáit őrzi Kisfaludy Sándor `Himfy szerelmei`-nek 1807-es kiadása és az 1814-18-ban megjelent Erdélyi Múzeum. Művészete hatott a reformkor tipográfiai stílusára is.
A Tisza szabályozására Széchenyi István 1846. január 20-án Pesten megalakította a Tiszavölgyi Társulatot. Az 1846 nyarán Tiszadobnál megkezdődött szabályozási munkák során Széchenyi elképzelése szerint Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök tervei alapján és az ő vezetésével a folyó kanyarulatait levágták, így 1420 kilométerről 977 kilométerre rövidítették le a Tiszát. Ezzel növelték a folyó esését, és így lehetőség nyílt az árvizek gyorsabb levezetésére. A szabályozás nyomán négyezer kilométer hosszú védőgátat építettek, és így közel 20 ezer négyzetkilométernyi területet ármentesítettek.
Felhívja a híveket a császári hadsereg támogatására.
Grünwald Béla szabadelvű párti képviselő a közigazgatás államosításának szükségességéről beszél a képviselőházban.
Elhatározzák, hogy sérelmeiket - kulturális elnyomatásukat, a közigazgatásból és állami hivatalokból való kiszorulásukat, gazdasági visszaszorításukat - memorandumban haladéktalanul a király elé tárják.
A somogynagybajomi születésű író a Nyugatnál kezdte pályafutását, első tanulmányait a folyóirat az 1920-as években közölte. Babits és Osvát voltak irodalmi pártfogói. Főként a francia irodalommal foglalkozott, a két háború közötti időszak legjobb francia íróitól fordított, s számos tanulmányt írt - többek között Balzac, La Fontaine, Montaigne, Sand művészetéről. Fordításai közül két Flaubert-regény, a Bovaryné és az Érzelmek iskolája emelkedett ki. Proust-fordításaiért kétszer kapott Baumgarten-díjat. Babits `a francia irodalom legkomolyabb szakértőjének` tartotta. 1950-től az ELTE-n modern francia irodalmat adott elő. 1937-ben megkapta a francia Becsületrendet. Budapesten hunyt el 1981. július 7-én.
Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus 1895. november 8-ról 9-re virradó éjszaka felfedezte fel azt a sugárzást, amely könnyedén áthatol az emberi testen és a legtöbb szilárd anyagon. Az újonnan felfedezett, és általa X-sugaraknak nevezett sugárzás számos átlátszatlan tárgyon, így az emberi testrészeken is áthatolt. Eredményeit 1896. január 20-án a Francia Tudományos Akadémián Henri Poincaré francia fizikus jelentette be először és egy béka, valamint egy emberi kéz átvilágított képével lepte meg a hallgatóságot. Az ülésen a tudósok azt javasolták, hogy az X-sugarakat a jövőben Röntgenről nevezzék el, aki ezen felfedezéséért 1901-ben megkapta az első fizikai Nobel-díjat. A röntgensugarakat ma már gyógyításra is használják, daganatokat, gyulladásokat kezelnek vele.
Egy teljes esztendőre gazdasági kiegyezési provizóriumot rendel el.
A Magyarországi Szociáldemokrata Pártot Bokányi Dezső és Mezőfi Vilmos képviseli.
A kormány 15 napot kapott a békefeltételekkel kapcsolatos észrevételeinek kidolgozására.
