Kalácsevéstől a pornográf gúnyrajzokig – öt érdekesség Marie Antoinette-ről

Amikor Marie Antoinette feje 1793. október 16-án guillotine alá került, néhány hónappal azt követően, hogy férjét, XVI. Lajos francia királyt is kivégezték, a francia királyné alakja könnyelmű, önző, erkölcstelen nőként élt a köztudatban, akinek fényűző életmódja növelte a társadalmi egyenlőtlenséget. Kétségtelen, Marie Antoinette feltehetően sohasem fog bebocsátást nyerni a szentek sorába: úgy vélte, a Bourbon-uralkodók hatalma Istentől eredeztethető, és nem gondolta, hogy ő, vagy a királyi ház többi tagja egyenrangú lenne alattvalóikkal, ráadásul lisztet szórt a parókájára, miközben sokaknak kenyérre sem futotta. Alakjával kapcsolatban azonban számos olyan tévhit is elterjedt, amelyeknek nincs valóságalapjuk. A National Geographic öt érdekességet szedett össze a francia királynéról.

„Egyenek kalácsot”

A történelem egyik leghíresebb mondatát mindenki Marie Antoinette nevével köti össze, pedig a királyné szájából sohasem hangzott el, hogy „ha a szegényeknek nem telik kenyérre, akkor egyenek kalácsot.” Először is, ha Marie Antoinette valóban ezt mondta, akkor sem jelentette ugyanazt, mint ma. Uralkodása idején ugyanis olyan törvény volt érvényben, hogy a pékeknek, ha kifogytak az olcsó kenyérből, a finomabb péktermékeket (pl. kalácsot) is olcsóbb áron kellett adniuk, hogy megakadályozzák a visszaéléseket. Marie Antoinette azonban semmi ilyesmit nem mondott, a neki tulajdonított szavak Jean-Jacques Rousseau Vallomások c. művéből származnak, s a filozófus egy hercegné szájába adta a szavakat, akkor, amikor Marie Antoinette még meg sem érkezett Franciaországba. Emellett Caroline Weber, a Queen of Fashion: What Marie Antoinette Wore to the Revolution című könyv szerzője szerint a francia emberek már évtizedek óta a francia királyok külföldi származású feleségeinek tulajdonították a mondatot, mivel könnyebben el tudták képzelni, hogy egy idegen érzéketlen a problémáik (tudniillik borzalmas életkörülményeik) iránt, mint a francia uralkodó. A Marie Antoinette köré szőtt legenda valószínűleg a forradalom utáni királyellenes propaganda részeként alakult ki, amikor a királyt és feleségét kivégezték.

Pornográf gúnyrajzok

Míg XVI. Lajos legnevesebb őse, a Napkirály, valamint nagyapja, XV. Lajos is híres volt nőügyeiről, a lefejezett francia király tartózkodott a házasságon kívül viszonyoktól. Míg azonban korábban általában a szeretők váltak a kritikusok céltáblájává, addig decens szerelmi életet élő XVI. Lajos idején felesége, Marie Antoinette lett a gúnyolódások tárgya. Mielőtt XVI. Lajos feleségül vette volna az osztrák hercegnőt, a pornográf pamfleteken és könyvekben a király szeretőit ábrázolták pikáns gúnyrajzokon, mivel a könnyűvérű ágyast tartották felelősnek egy házas ember „megrontásáért”. Királyi szeretők hiányában érthető módon irányultak a nép indulatai Marie Antoinette felé. A gúnyrajzokon a királynét több férfival és nővel is félreérthetetlen helyzetben ábrázolták, holott a források szerint csak egy igazán közeli férfi barátja volt, a svéd Axel de Fersen gróf. Azzal, hogy olyan erkölcstelen nőként festették le, aki még a sógorával is szexuális kapcsolatot létesített, a forradalmárok igazolhatták a monarchia romlottságát.

A cipőimádat legendája

A versailles-i palotáról általában azt képzeljük, hogy minden pillanatban ragyogott a tisztaságtól, azonban ez korántsem volt így, elég, ha csak az ott élő állatokra, valamint a megfelelő helység hiányában nem minden esetben a legadekvátabb helyre ürítő személyzetre gondolunk. A királyi család tagjai és a többi arisztokrata ezért nem tisztogatta a cipőit, hanem néhány naponta lecserélte őket. Ez már így volt akkor is, amikor Marie Antoinette Franciaországba érkezett, vagyis nem ő terjesztette el a szokást, és még csak nem is pazarolta olyan tempóban a cipőket, mint mások. Legalább négy ember volt a királyi családban, akik többek költöttek ruházkodásra, mint a királyné, köztük a király öccse, Artois grófja, a későbbi X. Károly, aki semmit sem bízott a véletlenre, és 365 cipőt rendelt egy évre.  

A kis fehér ruha

Caroline Weber szerint paradox, hogy annak ellenére, hogy Marie Antoinette nevét gyakran a haszontalan, feleslegesen hivalkodó luxussal hozzuk kapcsolatba, valójában az egyszerűséget kedvelte a ruházkodás területén. Varrónőjével együtt például tervezett egy „kis fehér ruhát”, amely könnyedségével megbotránkoztatta az embereket, mivel amikor ezt viselte, nem úgy nézett ki, mint egy királyné. Ironikus, hogy ez a kis fehér ruha a női forradalmárok ruházatának egyik alappillére lett. „Ugyanazok a nők, akik úgy vélték, Marie Antoinette igazi csapást jelent Franciaország számára, és azt sürgették, hogy vágják le a fejét és igyák meg a vérét, igencsak szerették ezt a kis fehér ruhadarabot annak egyszerűségéért, és mert viszonylag olcsó volt” – tette hozzá a kutató.  

Forradalomhoz vezető pazarlás?

Thomas Jefferson egy alkalommal állítólag kijelentette, hogy ha nem lett volna Marie Antoinette, a francia forradalom sem robbant volna ki. Függetlenül attól, hogy valóban elhangzott-e a szájából a mondat, tény, hogy a közvélekedés szerint a királyné pazarló életmódja nagy szerepet játszott Franciaország gazdasági problémái tekintetében. A gondok azonban nem a Habsburg-hercegnő érkezésével kezdődtek, és mint már korábban is említettük, pazarlásával korántsem emelkedett ki környezetéből. A kincstár üres volt, Franciaország pedig a britekkel harcolt a tengerentúlon, miután a hétéves háború során már elveszítették Kanadát és több karibi gyarmatukat. Nem volt túl népszerű lépés, hogy ebben a helyzetben a király csapatokat küldött az amerikai forradalom támogatására. A francia gazdaság problémáinak súlyosbodásához tehát számos tényező hozzájárult, Marie Antoinette költekezése azonban nem volt köztük.