Juhok és kecskék csontjaiból készítették szerszámaikat az ősi örmény közösségek
Juhok és kecskék csontjaiból készítették a legtöbb olyan szerszámot, amelyet egy 6500 éves örményországi lelőhelyen tártak fel. A kutatók a tárgyak megmunkálását és fehérjeösszetételét is elemezték, így a korabeli kézművesség és állattartás részleteiről is képet kaptak.
- Régészek negyven kőrézkori csonttárgyat elemeztek a dél-örményországi Jeghegisz-1 sziklamenedék feltárása során.
- A Kr. e. 4100 és 3500 közötti leleteket modern fehérjealapú azonosítási módszerrel vizsgálták meg.
- Az eredmények szerint a korabeli kézművesek a szerszámokat szinte kizárólag juhok és kecskék csontjaiból készítették.
Hogyan készítettek szerszámokat a rézkori közösségek, és milyen állatok csontjait használták fel hozzájuk? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a kutatók a dél-örményországi Jeghegisz-1 sziklamenedékből előkerült, mintegy 6500 éves leletek vizsgálatakor. Az Archaeological Research in Asia folyóiratban megjelent tanulmány technológiai elemzést és egy különleges, fehérjealapú módszert, a ZooMS-t (Zooarchaeology by Mass Spectrometry) alkalmazta.
A lelőhelyet hat éve kutatják, az ásatások során öt, egymásra rakódó régészeti réteget tártak fel. Ezek mintegy 600 év, a Kr. e. 4100 és 3500 közötti időszak életéről tanúskodnak. A most vizsgált leletanyag 40 megmunkált csonttárgyból áll: 23 félkész darabból, 10 kész szerszámból, 4 gyártási hulladékból és 3 nyersanyagblokkból.
A tárgyak között hegyes szerszámok és csőszerű előformák dominálnak. A hasonló kialakítás és az ismétlődő megmunkálási eljárások bevált technikák alkalmazására utalnak. A leletek között mindennapi használati eszközök, például hegyek és simítók is szerepelnek. A nyersanyagoktól a kész tárgyakig a gyártás minden szakasza képviselteti magát, ami arra utal, hogy a sziklamenedékben kisebb léptékű csontfeldolgozás is folyt.
A ZooMS-elemzés a 40 tárgyból 39 esetében azonosította az állatfajt. A minimális mintavétellel dolgozó kutatók azt találták, hogy az eszközök többsége juh- és kecskecsontból készült. Ez összhangban áll a lelőhelyen talált étkezési állatmaradványokkal is, amelyek között szintén ezek a háziállatok dominálnak. Vadállatok, például gazellák és mezei nyulak csontjait csak ritkábban használták fel.
Ez is érdekelhet
A szerszámok formája, készítési technikája és alapanyaga más örményországi, illetve kis-kaukázusi rézkori lelőhelyek leleteivel is rokonságot mutat. Ez közös kézműves hagyományokra és a térség közösségei közötti kapcsolatokra utalhat. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények egyelőre előzetesek, a további elemzések pedig pontosabb képet adhatnak a csonteszközök készítéséről és gazdasági szerepéről.
