Ellopták és megsemmisítették Szent Miklós lotaringiai ereklyéjét
Megrongálták és megsemmisítették Szent Miklós myrai püspök egyik történelmi jelentőségű csontereklyéjét egy franciaországi bazilikában. A lotaringiai Szent Miklós-egyházközség (Paroisse Saint Nicolas en Lorraine) közleménye szerint a rendőrségi nyomozás során elfogott elkövető beismerte, hogy a vitrin betörése után a történelmi emléket elégette, majd összezúzta.
- Egy lotaringiai bazilikából ellopták Szent Miklós püspök egyik nagy becsben tartott csontereklyéjét.
- A bűncselekményt november elején fedezték fel a Dombasle-sur-Meurthe-i rendőrség bevonásával.
- A letartóztatott elkövető beismerte, hogy a felbecsülhetetlen vallási ereklyét elégette és összezúzta.
A helyi bazilika papja november 2-án, hétfőn tett hivatalos feljelentést a Dombasle-sur-Meurthe-i rendőrkapitányságon, miután észlelte, hogy a főoltáron őrzött ereklyetartó nyomtalanul eltűnt. Az ereklyetartóban Szent Miklós, Myra egykori püspökének egyik leginkább tisztelt csontmaradványa kapott helyet. A hatóságok gyors beavatkozásának köszönhetően a rendőrségi nyomozás rövid időn belül azonosította és őrizetbe vette a feltételezett elkövetőt.
A letartóztatott személy a kihallgatás során beismerő vallomást tett. A hatósági tájékoztatás alapján a tettes először betörte az ereklyét védő üvegvitrint, ezt követően pedig a csontmaradványt elégette és megsemmisítette. A lotaringiai egyházközség képviselői mélységes megdöbbenésüknek adtak hangot a pusztítás miatt. A közlemény hangsúlyozta, hogy az eset nem csupán a kulturális örökség elleni támadás, hanem a helyi történelem, a hit és a zarándokok generációinak vallásos áhítata elleni súlyos vétség is egyben.
Az egyházközség vezetői kiemelték a védőszentjükkel való szoros kapcsolatot. Szent Miklós spirituális kultusza messze túlmutat Lotaringia határain, évente zarándokok sokaságát vonzva a bazilikába. A közösség imádságra hívta a híveket, remélve, hogy a trauma ellenére a szent emlékezete továbbra is vigaszt és reményt nyújt az oda látogatóknak. A csontereklye fizikai megsemmisülése pótolhatatlan veszteséget jelent a régió egyházi és kulturális élete számára.
Szent Miklós a Kr. u. 3. és 4. század fordulóján élt, és a kisázsiai Myra városának (a mai Törökország területén fekvő Demre) püspökeként vonult be a történelembe. Az életéhez fűződő mondák a jótékonyság, a tengerészek és a gyermekek védelmezőjeként tették ismertté, alakja pedig a modern mikuláshagyományok alapjául is szolgált. A püspök földi maradványait eredetileg Myrában őrizték, ám a terület szeldzsuk-török meghódítása után a relikviák biztonsága veszélybe került. Az európai kereszténység ekkor kezdte el kimenekíteni a legfontosabb szentek ereklyéit a Közel-Keletről.
Ez is érdekelhet
A történeti feljegyzések szerint dél-itáliai kereskedők 1087-ben kalandos úton Bariba szállították a csontok jelentős részét. Ezt a folyamatot a középkori egyház terminológiája áthelyezésnek (translatio) nevezte, amely elősegítette a kultusz rohamos európai elterjedését. Lotaringiába egy lovag, Aubert de Varangéville közvetítésével került el Szent Miklós egyik ujjperce a 11. század legvégén, miután az itáliai zarándoklatáról visszatért. Az ereklye befogadására épült fel a Saint-Nicolas-de-Port-i bazilika, amely a térség egyik legfontosabb zarándokhelyévé vált az évszázadok során.
A lotaringiai bazilikában őrzött csontmaradvány közel egy évezreden át vészelte át az európai történelem konfliktusait, egészen a mostani vandál pusztításig.
