Issyk-Kul, középkori város került elő a tó mélyéről

A kutatók a kelet-kirgizisztáni Issyk-Kul tó felszíne alatt középkori település maradványait tárták fel. A víz alatti szerkezetek, téglából épült épületek, malom és több nekropolisz arra utalnak, hogy a tó a Selyemút egyik fontos kereskedelmi csomópontját rejti.

Issyk-Kul, a Selyemút mentén

A kelet-kirgizisztáni Issyk-Kul egy hatalmas, sós vizű, endorheikus tó a Nyugati-Tiensan vonulatai között. A világ nyolcadik legmélyebb tava évszázadokon át fontos állomás volt a Távol-Keletről Európába tartó karavánok számára. A tó északi partvidéke mentén futó útvonal a Selyemút egyik kulcspontja volt, amelyet kereskedők, zarándokok és követek generációi jártak.

Issyk-Kul régészeti felfedezései

A tó északnyugati részén fekvő Toru-Aygyr komplexumban végzett legutóbbi kutatások során középkori nekropoliszt, égetett téglából emelt építményeket és nagy mennyiségű kerámiát tártak fel. A régészek négy víz alatti zónát vizsgáltak 1–4 méteres mélységben.

Az első terület több téglaépületet rejtett, köztük egy malmot, amire a fellelt malomkő utal. A csapat összeomlott kőszerkezeteket, fagerendákat és egy olyan középület maradványait is dokumentálta, amely a feltételezések szerint mecsetként, fürdőházként vagy medreszeként (vallási–oktatási intézmény) működhetett.

„Az általunk vizsgált helyszín egy város vagy egy fontos kereskedelmi csomópont volt a Selyemút egyik kulcsfontosságú szakaszán” – mondta Valerij Kolcsenko, a Kirgiz Köztársaság Nemzeti Tudományos Akadémiájának kutatója.

Földrengés a 15. században

A kutatók szerint a várost a 15. században egy nagy erejű földrengés rombolta le. A rengések következtében a település részei beszakadtak, majd fokozatosan a tó vízszintje alá kerültek. A lakók elhagyták a területet, amely így hosszú időre feledésbe merült.

A második zónában egy 13–14. századi muszlim nekropoliszt azonosítottak. A harmadik zóna a település későbbi terjeszkedését mutatja, ahol korábbi temetkezések fölé emeltek új építményeket. A negyedik zóna vályogtéglából készült kerek és téglalap alaprajzú épületeket, valamint egymásra rakódott földrétegeket rejtett.

Jövőbeli kutatások alapja

Az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és a Kirgizisztán Nemzeti Tudományos Akadémiája közös feltárása az Issyk-Kul víz alatti örökségének első átfogó dokumentációja. A kutatók szerint ez a munka alapot teremt a térség régészeti múltjának új értelmezéséhez és további tudományos publikációkhoz.