Közös kiállításokon dolgozzák fel a koreai-japán kapcsolatok történelmét
A történelmi traumák és a diplomáciai feszültségek ellenére egyre szorosabb kulturális és gazdasági együttműködés figyelhető meg Dél-Korea és Japán között. A The Art Newspaper cikke rávilágít arra, hogy a koreai-japán kapcsolatok évszázados, konfliktusokkal terhelt történetét a kortárs képzőművészet új, határokon átnyúló múzeumi projektekkel kísérli meg objektíven feldolgozni.
- A szöuli és a jokohamai modern művészeti múzeumok közös kiállítássorozatban mutatják be a két ország 1945 utáni történelmi és kulturális viszonyát.
- A tárlatok és a velencei biennálé közös projektjei a japán gyarmati uralom, az 1923-as kantói földrengés és a zainicsi koreaiak sorsát is érintik.
- A kiállítások igazolják: a kulturális együttműködés a történelmi traumák feldolgozása mellett a diplomáciai és gazdasági közeledést is segíti.
A dél-koreai Kvacshonban található Nemzeti Modern és Kortárs Művészeti Múzeum, valamint a Jokohamai Művészeti Múzeum kiterjedt közös kiállítássorozatot indított. A tárlat a két állam közötti diplomáciai kapcsolatok 1965-ös felvételének hatvanadik évfordulójára készült, időkerete azonban egészen 1945-ig, a Koreai-félsziget feletti japán gyarmati uralom lezárulásáig nyúlik vissza.
A Kvacshonban Road Movie, míg Japánban a Mivel mindig egymás mellett vagyunk címmel futó kiállítások nem pusztán egymás fordításai, hanem a két nemzet eltérő történelmi emlékezetét és a múlttal való szembenézés nehézségeit tükrözik. Kuraja Mika, a jokohamai intézmény igazgatója a lapnak megerősítette, hogy a japán közönség fiatalabb tagjai közül sokan a tárlaton szembesültek először az egykori gyarmatosítás történelmi tényével.
A kiállítások és a hozzájuk kapcsolódó nemzetközi projektek olyan kényes történelmi kérdéseket is érintenek, mint a Japánban élő koreai kisebbség, a zainicsik helyzete. Ők azoknak a kényszermunkásoknak és bevándorlóknak a leszármazottai, akik a gyarmati időszakban kerültek a szigetországba.
A bemutatott alkotások között szerepel Tanaka Kóki japán művész installációja, amely az 1923-as kantói földrengést követő mészárlást dolgozza fel, amelynek során a japán hatóságok és civil milíciák több ezer etnikai koreait gyilkoltak meg.
A kulturális közeledés a nemzetközi színtéren is megjelenik, az idei velencei biennálén a japán és a dél-koreai pavilon hivatalosan is együttműködött. A közös művészeti projektek a határokon átnyúló installációkkal, köztük az 1919-es koreai függetlenségi mozgalomra és az 1980-as kvangdzsui felkelésre utaló szimbólumokkal hívják fel a figyelmet a térség viharos huszadik századi történelmére.
Ez is érdekelhet
A The Art Newspaper cikke alapján a kulturális kezdeményezések egy tágabb diplomáciai közeledési folyamat részét képezik. Cshö Thevon, az SK Group dél-koreai konglomerátum elnöke a közelmúltban egy állandó, politikai változásoktól független japán-koreai gazdasági keretrendszer létrehozását szorgalmazta, amely választ adhat a globális technológiai kihívásokra.
A hatbillió dolláros együttes gazdasági potenciállal rendelkező két ország számára az integráció stratégiai fontosságú. A művészeti szféra ezt a folyamatot támogatja azáltal, hogy a megosztó történelmi események, mint például Murakami Takasi és Nakamura Maszato korai, a japánellenes koreai sztereotípiákra reflektáló szöuli kiállítása, nyílt és tárgyilagos diskurzus tárgyává válnak a társadalomban.
