A köztársaságkori fórumot keresik az ókori Gabii területén
Újabb jelentős felfedezésekkel és a köztársaságkori fórum keresésével folytatódnak a feltárások az ókori Gabii területén. A nemzetközi egyetemek bevonásával zajló régészeti projekt eredményei nemcsak a római történelem korai szakaszának megértését formálják át, hanem egy Rómát tehermentesítő új turisztikai központ kialakítását is megalapozzák.
- A Rómától húsz kilométerre fekvő ókori Gabii területén zajló nemzetközi ásatások során egy monumentális medencét és egy érintetlen királyi palotát tártak fel.
- A régészek jelenlegi legfőbb célja a település köztársaságkori fórumának azonosítása, amely kiegészítheti a korábban felfedezett szakrális épületegyütteseket.
- A fejlesztések részeként az eddig elzárt régészeti parkot a nagyközönség előtt is megnyitják, tehermentesítve ezzel az olasz főváros turizmusát.
A latinok által alapított Gabii városa Rómánál is régebbi múltra tekint vissza. A két település hosszú időn át rivalizált egymással, míg végül a Kr. e. 6. században Tarquinius Superbus római király leigázta a várost, amely ezt követően Róma szövetségese lett.
A település történelmi jelentőségét a területén bányászott tűzálló vulkáni tufa, a lapis gabinus adta. Ebből az anyagból épült fel az ókori főváros számos létesítménye, köztük a Cloaca Maxima és a Tabularium is. A feledésbe merült várost 1792-ben Gavin Hamilton skót régész fedezte fel újra, aki feltárta az egyik fórumot, az ott talált szobrok pedig később a párizsi Louvre gyűjteményébe kerültek.
A terület szisztematikus kutatása a 2007-ben indult Gabii-projekt keretében kapott új lendületet, amelyben többek között a Missouri Egyetem és a római Tor Vergata kutatói vesznek részt.
Az ásatások során a szakemberek feltártak egy császárkori termálfürdőt gladiátorokat ábrázoló mozaikokkal, valamint egy tizenhét méter hosszú, gabii kőből épült medencét. A medencében épségben megmaradt edényeket találtak, ami arra utal, hogy a létesítményt szakrális célokra használták. Szintén kiemelkedő lelet a Kr. e. 2. századból származó Juno Gabina-szentély, amelynek lépcsőzetes kialakítása a hívek befogadását szolgálta, homlokzata alatt pedig egy titkos föld alatti folyosót is azonosítottak.
Ez is érdekelhet
Martina Almonte, a terület igazgatója szerint a lelőhely legjelentősebb felfedezése a királyságból a köztársaságba való átmenet idején épült királyi palota, amely egy mesterséges halomsír alatt maradt fenn. Az épület falai helyenként két méter magasságban konzerválódtak. A korábbi rétegekben a Kr. e. 7. századból származó leleteket, köztük egy törzsfői kunyhót is találtak. A régészek jelenlegi legfőbb célkitűzése a város köztársaságkori fórumának azonosítása, amelynek megtalálására a nemrég feltárt középületek közelsége ad okot.
A régészeti eredmények mellett a park vezetése nagyszabású turisztikai fejlesztéseket indított el a Rómára nehezedő nyomás enyhítése érdekében. Szeptembertől az akadálymentesített terület minden hónap első vasárnapján látogathatóvá válik, az év végére pedig tervezik az állandó nyitvatartást. Az infrastruktúra kiépítése mellett egy szalmabálákból épülő vidéki színházat is létrehoznak, a helyi metróállomás nevét pedig kiegészítik az ókori város történelmi megnevezésével.
