Jelentés készült a veszélyeztetett szudáni kulturális örökség védelméről
A fegyveres konfliktusok és a klímaváltozás egyre súlyosabb fenyegetést jelentenek a történelmi emlékekre, ezért a válságövezetek archiválási stratégiáinak kidolgozása elengedhetetlenné vált. A londoni King's College kutatói által közzétett új jelentés a szudáni polgárháború pusztításai és a Sudan Memory projekt tapasztalatai alapján foglalja össze azokat a módszereket, amelyekkel a veszélyeztetett kulturális örökség megóvható. A tanulmány rámutat, hogy az időben megkezdett digitalizáció jelenti az újjáépítés egyetlen biztosítékát.
- A londoni King's College kutatói új jelentésben összegezték a konfliktusövezetek kulturális emlékeinek digitális megőrzésére vonatkozó irányelveket.
- A dokumentum a 2013-ban indult, eddig mintegy 148 ezer szudáni műtárgyat és felvételt archiváló Sudan Memory projekt tapasztalatait vette alapul.
- A 2023-ban kitört szudáni fegyveres konfliktus pusztításai rávilágítottak arra, hogy a fizikai gyűjtemények elvesztése esetén a digitalizáció jelenti az egyetlen esélyt az újjáépítésre.
A kutatási dokumentumot Laura Gibson, a King's College oktatója, Szara el-Nager független kutató és Hannah Ishmael kulturális szakember állította össze. A jelentés alapját tizennégy olyan interjú adja, amelyeket a Sudan Memory kezdeményezés munkatársaival készítettek.
Ez a 2013-ban indult program az afrikai ország történetének első tömeges digitalizációs kísérlete, amelyet Marilyn Deegan irányított. A projekt során az elmúlt évtizedben mintegy 148 ezer tételt rögzítettek, köztük fényképeket, ősi kéziratokat, múzeumi tárgyakat, hangfelvételeket, valamint elkészítették a történelmi Szuákin-sziget háromdimenziós modelljét is.
A szudáni kulturális örökség dokumentálásának jelentősége 2023 áprilisában, a fegyveres konfliktus kitörése nyomán jelentősen felértékelődött. A harcok során az ország legfontosabb közgyűjteményeit, köztük a kartúmi Nemzeti Múzeumot és a Halifa Ház Múzeumát is súlyos károk érték, a műtárgyak egy része megsemmisült vagy eltűnt. Ikram Madani Ahmed, a Kartúmi Egyetem Természettudományi Múzeumának igazgatója a jelentésben hangsúlyozta, a jelenlegi pusztítások közepette a digitális nyilvántartások jelentik a kizárólagos kiindulópontot a jövőbeli rekonstrukcióhoz a fizikai gyűjtemények elvesztése esetén.
Az afrikai tapasztalatok alapján a jelentés öt ajánlást fogalmazott meg a válságövezetek intézményei számára. A szakértők szerint kiemelt figyelmet kell fordítani a helyi szakemberek képzésére, hogy a technológiai tudás a támogatások lejárta után is megmaradjon az adott országban. Elengedhetetlen a bizalom kiépítése a gyűjtemények tulajdonosaival, emellett a projekteket a politikai instabilitás miatt rugalmasan és decentralizáltan kell megtervezni.
Ez is érdekelhet
A szerzők kiemelik, hogy a fizikai tárgyak mellett a szóbeli emlékeket is rögzíteni kell, a vészhelyzeti archiválás során pedig a tökéletes technikai minőség helyett egy kontextushoz igazodó, hatékony szabványt érdemes alkalmazni a gyors adatmentés érdekében.
A dokumentum összeállítói rögzítik, hogy a digitális bölcsészet és a konzerválás ötvözése elengedhetetlen a nemzeti emlékezetvesztés megakadályozásához. A jelentés célja, hogy a szudáni válság során szerzett gyakorlati tudás a jövőben más konfliktusos területeken is iránymutatásként szolgáljon a nemzetközi szervezetek számára, ezáltal megkönnyítve a háborúk utáni társadalmi újjáépítést és az átmeneti igazságszolgáltatás folyamatait.
