A vörösterror 133 napja

Így készülődtek a karácsonyra a középkorban

2018. december 17. 13:52 Múlt-kor

Az advent immár legalább másfél évezrede a karácsonyi készülődés időszaka a keresztény kultúrkörben. Különösen népszerűek voltak ezek a hetek a középkorban, hiszen a lakomák és ünnepségek iránt lelkesedő emberek ezúttal valóban szabadon hódolhattak a szórakozásnak.

Középkori lakoma

Karácsony ünnepe a középkorban egyet jelentett a nagy lakomákkal és a felhőtlen közösségi szórakozással. A készülődés természetesen már hetekkel korábban megkezdődött és végighúzódott az egész adventi időszakon. Ennek talán szimbolikus kezdete volt, amikor a szegény, kéregető asszonyok feltűntek az utcákon és adventi babáikkal házról házra járva gyűjtötték az adományokat.

Múlt-kor karácsonyi előfizetés akció

A készülődés során a legnagyobb kihívást természetesen a lakoma megtervezése és megvalósítása jelentette. Az alapanyagokat és a különféle hozzávalókat már jó előre igyekeztek beszerezni az emberek, így nagy mennyiségben halmoztak fel húsokat. Asztalra kerülhetett ekkor vaddisznó, marha, szarvas, illetve liba és fogolymadár is. A víz közelében élők pedig gyakran fogyasztottak lazacot vagy angolnát is az ünnepi étkezéseken. Az év többi szakaszához képest különlegesnek mondható étkek mellett persze hagyományosabb elemek is feltűntek a lakomán, hiszen mindenki annyi kenyeret és sajtot ehetett, amennyi csak belé fért. A szomjas torkokat pedig sörrel és borral öntözték az emberek.

Nagy hangsúlyt fektettek a megfelelő díszítés előkészítésére is. Előkerültek a színes asztalterítők, a legjobb ónedények és a méhviasz gyertyák is. A házak belsejében gyönyörű faliszőnyegekkel varázsoltak ünnepi hangulatot, amelyek különféle bibliai jeleneteket elevenítettek fel.

Az ünnep persze nem lehetett teljes a különféle szórakoztató események nélkül. A falusiak jó hangulatát vándorszínészek és bábjátékosok biztosították, és persze több közösségi játékra is sor került. Egyike volt ezeknek a karácsonyi püspök szokása, amelynek során egy szerencsés kisfiút kiválasztottak, aki aprószentek ünnepén – vagyis december 28-án – magára ölthette a püspök szerepét és kifigurázhatta az igazi főpapot. A teljes egyházi díszbe öltöztetett fiú és az alacsonyabb rangú klerikusoknak beöltöztetett barátai erre a napra átvették a székesegyház – vagy vidéken a helyi plébániatemplom – irányítását és különféle egyházi szertartásokat vezényeltek le a helyiek nagy örömére. Persze mindennek volt határa, így misét nem celebrálhatott a karácsonyi püspök.

A karácsony csúcspontja természetesen akkor is az ajándék volt. A közemberek előszeretettel adtak ilyenkor egymásnak finom ételeket és süteményeket, míg az előkelőbb körökben értékesebb meglepetések is felbukkantak. Gyakori volt, hogy valamilyen díszes faliszőnyeget vagy ékszereket, esetleg rózsafüzért ajándékoztak egymásnak, míg az egyháziak szívesen lepték meg egymást szép iniciálékkal és a margókat díszítő rajzokkal illusztrált könyvekkel is.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!