Nyolcvan éve kezdődött a nürnbergi per: így ítélték halálra a náci vezetőket

A nürnbergi per vádlottjai (Forrás: Wikipedia / Bundesarchiv / CC BY-SA 3.0 de)

Nyolcvan évvel ezelőtt Nürnbergben zajlott az a tárgyalás, amely örökre átírta a nemzetközi jog történetét. A négy győztes hatalom bírái ekkor hirdették ki ítéletüket a náci vezetők felett – igazságot szolgáltatva ezzel áldozatok ezreinek.

Az ítéletek

Csökkentette a szövetségesek elégtétel-érzetét, hogy az elsőszámú bűnösök nem kerültek törvényszék elé. Adolf Hitler, a náci propagandaminiszter Joseph Goebbels és az SS főnöke, Heinrich Himmler is öngyilkos lett még a per előtt. Így végül 24 náci vezető ellen tudtak csak vádat emelni – közülük is voltak, akik sikeresen megúszták a felelősségre vonást.

A vádlottak közül Hermann Göring állt az első helyen. Ő tette a Luftwaffét őrületes rombolóerővé, valamint ő hirdette meg a hírhedt „végső leszámolás” programját. Nürnbergben Hitler politikai örököseként próbálta beállítani magát és nyíltan provokálta a jelenlévő ügyészeket. Tetteiért halálra ítélték, az akasztást azonban elkerülte: a kivégzése előtti éjszakán öngyilkos lett. A mai napig ő a per egyik legvitatottabb, legösszetettebb alakja.

Joachim von Ribbentrop – külügyminiszter

Joachim von Ribbentrop Hitler volt külügyminisztereként szintén bíróság elé került. 1939-ben ő írta alá a Szovjetunióval kötött Molotov–Ribbentrop-paktumot, emellett munkája során végig a háború egyik legaktívabb támogatója volt. Nürnbergben gyakran zavartnak tűnt, és csak annyit ismételgetett: „parancsokat teljesítettem”. A periratok azonban egyértelműen bizonyították: Ribbentrop a háború legfőbb kitervelői közé tartozott. Végül több vádpontban is bűnösnek találták és halálra ítélték. 1946. október 16-án akasztották fel.

Wilhelm Keitel – a Wehrmacht vezetője

Wilhelm Keitel volt az, aki aláírta a hadifoglyok, civilek és partizánok kivégzését legalizáló parancsokat. Magát a per alatt végig a Führerhez hű katonájaként jellemezte és hangsúlyozta: csupán utasításokat teljesített. Ez azonban nem volt elég a védekezéshez – őt is akasztófa általi halálra ítélték. Szemtanúk szerint a büntetés végrehajtása közben Keitel nagyon fegyelmezetten viselkedett – így vált a vak engedelmesség szimbólumává.

Alfred Rosenberg – a nácizmus főideológusa

Rosenberg a 20. század mítosza című mű szerzője, valamint a keleti megszállt területek minisztere volt a Harmadik Birodalom fénykorában. Részt vett az ukrajnai és fehéroroszországi elnyomás megszervezésében, valamint az antiszemita ideológia terjesztésében is. Érzelemmentesen és bármiféle megbánás nélkül állt a bíróság elé – így a terror intellektuális igazolásának szimbóluma maradt.

Julius Streicher – a gyűlöletpropaganda arca

A Der Stürmer antiszemita lap szerkesztőjeként nem töltött be kormányzati pozíciót, mégis óriási szerepe volt annak a gyűlöletkultúrának a kialakításában, amely végül a holokauszthoz vezetett. Nürnbergben népírtással vádolták. Megszállottságát jelzi, hogy kivégzése előtt is zavaros, uszító monológokat kiabált.

Ernst Kaltenbrunner – az SS vezetője

Heydrich halála után ő vette át az SS és az RSHA irányítását. Ő felügyelte a koncentrációs táborok rendszerét, ő írta alá a tömeges deportálásokat, illetve aktív résztvevője volt a „Éjszaka és köd” rendelet megalkotásának, amely többezrek eltűnéséhez vezetett. A végsőkig ártatlannak vallotta magát.

További halálos ítéletek

A per során kivégezték még Hans Frankot (a lengyel területek volt kormányzóját), Wilhelm Frick volt belügyminisztert, Alfred Jodl vezérkari főnököt, Fritz Sauckelt (aki a kényszermunka program egyik felelőse volt), Arthur Seyss-Inquart-ot (a hollandiai megszállás egyik megbízottját), valamint Hitler párttitkárát, Martin Bormannt (akit a távollétében ítéltek halálra). A nürnbergi per ezzel a háborús bűncselekmények ellen harcoló igazságszolgáltatás egyik legfőbb jelépévé vált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe