Hét történelmi rejtély, amelyre máig nincs magyarázat
2020. augusztus 4. 18:14 Múlt-kor
Bár az emberiség történelme telis-tele van sötét, illetve homályos foltokkal, vannak olyan kérdések, amelyek nemzedékeken, vagy akár évezredeken át is képesek megmozgatni az emberek fantáziáját, Stonehenge építésétől Kleopátra sírjának hollétén át Amelia Earhart eltűnéséig.
Korábban
Kik építették Stonehenge-et – és miért?
Az elmúlt évtizedek során több ismeretet nyert a tudomány a világhírű őskori műemlékről, mint azt sokan lehetségesnek gondolták volna oly sok idő eltelte után. A hátránya e folyamatnak az, hogy minél több információra derül fény, annál több kérdés merül fel a monumentális kőalakzattal kapcsolatban.
Az emberiség a letűnt korokról alkotott történelemképét azokból a leletekből építi, amelyeket a földből előás, illetve abból, ahogyan ezeket a fantázia segítségével kiegészíti.
A helyiek hagyományos történetei, meséi arról szólnak, a köveket egy varázsló repítette át Írországból, de az egyik, algák által pirosra színezett kőről sokan hiszik, hogy feláldozott emberek vére látszik rajta. Van, aki ma is meg tudja mutatni az ördög egyik lábnyomát, ahonnan az egy szerzetes felé hajította az egyik óriási tömböt.
A középkorban, illetve a kora újkorban – mivel nem találtak feljegyzéseket az építők kilétét illetően – feltételezték, hogy valamely nagy, ismert régi civilizációhoz köthető: a görögökhöz, a rómaiakhoz, netán a trójaiakhoz.
Az efféle találgatásoknak jobbára véget vetett 1901-ben az első valódi régészeti feltárás, amely az őskori britek által készített, ekkor már ismert alakú tárgyakon kívül semmit sem talált a helyszínen. Ennek ellenére egészen az 1960-as évekig tartották magukat azok az elméletek, melyek mindenáron valamilyen Földközi-tengeri kapcsolatot feltételeztek – például egy görög tervezőt, az alakzat precizitása miatt. Végül azonban a szakma elfogadta a tagadhatatlant: Stonehenge teljes mértékben az őshonos, neolit kori lakosság alkotása.
A vita innentől kezdve arra terelődött át, milyen társadalom alkothatta meg. Vajon valamilyen magasabb rendű kultúra – például egy törzsszövetség – szimbóluma lehetett, amely a státusz, a hatalom és az irányítás kifejezése volt?
Esetleg egy egalitárius világ központja volt, ahová távoli vidékekről is sereglettek az emberek kereskedni, ismerkedni és közös ünnepeken, szertartásokon részt venni? Egyik elméletet sem támasztja alá elegendő bizonyíték ahhoz, hogy biztos választ lehessen adni a kérdésekre.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- A német invázió rémképe ihlette a brit kémregények előfutárát 13:21
- Többek voltak hataloméhes törtetőknél a Boleyn család tagjai 11:42
- Felszínre hozták az amerikai függetlenségi háború elsüllyesztett ágyúit 10:11
- Személyre szabott eljárás lehetett az egyiptomi múmiák balzsamozása 09:29
- Élősködők árulták el, mit ettek és hogyan éltek a több száz évvel ezelőtti chełmi lakosok 08:01
- Nyolc évtized után azonosították egy hírhedt japán pokolhajó roncsát 06:52
- Történeti hűségre törekszik az új Odüsszeia-film zenéje tegnap
- Középkori falfestményeket és órákat restaurál az anglikán egyház tegnap
