2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

Tudományos áttörést hozott a Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata

2020. június 4. 10:53 MTI

A Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre - jelentette a helyi média.

tekercs
A Holt-tengeri tekercsek egyike (kép forrása: Wikimedia Commons)

A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált 2000 éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket.

A szövegeket főként állatok bőréből készített pergamenre írták, és ezen állatok genetikai állományának vizsgálata rámutatott több, vallási szövegeket tartalmazó tekercs eredetére.

A tudományos áttörést hozó kutatást egy véletlen kapcsolat hozta, amikor Oded Rechavi genetikus professzor és Noam Mizrachi bibliatudós professzor együtt vacsorázott a tel-avivi egyetem új oktatóinak rendezett estén.

"Kitaláltuk, hogy a kumráni szövegeket tartalmazó bőr genetikai információi megvilágíthatják a kapcsolatot az egyes töredékek között" – nyilatkozta Rechavi a The Jerusalem Post című angol nyelvű lapnak.

A kutatáshoz összefogott a Izraeli Régészeti Hatóság (IAA), a svéd Uppsalai Egyetem és a New-York-i Weill Cornell Egyetem orvosi fakultása is. Megállapításaikat a Cell című tudományos szaklapban tették közzé.

A bibliatudósok, a genetikusok és a számítástechnikai kutatók együttműködéséhez először mintát kellett venni a Holt-tengeri tekercsekből. Semmiképpen sem akartak kárt okozni az ősi pergamenekben, ezért vagy a hátoldalukon megkaparták a kiválasztott töredékeket, vagy egészen csekély, szöveg nélküli morzsalékokat gyűjtöttek a tekercsek mellől.

Az évezredek alatt rengeteg szennyeződés, állati ürülék, kéznyomok rakódhattak a történelmi emlékekre, ezeket számítógépes algoritmusokkal szűrték ki az eredményekből.

Eddig, a kutatás első részében néhány különösen fontos, vitatott eredetű tekercset vizsgáltak meg. Például Jeremiás könyvének több változata is felbukkant, s kiderült, hogy a szövegek közül kettőt a Júdeai-sivatagban is honos juh bőréből készítettek, kettőt viszont tehénbőrből, ami arra utal, hogy ezeket a tekercseket máshonnan hozhatták.

A Jeremiás-szövegek kissé eltérnek egymástól, s a tudósok szerint mindez arra utal, hogy kétezer évvel ezelőtt, a jeruzsálemi Szentély elpusztítása előtt, és közvetlenül utána, a Biblia szövege még nem volt olyan egységes, mint a középkortól.

Akkor még sokkal pluralistább vallásfelfogás lehetett, a szent könyvek különböző változatai egymás mellett élhettek, nem próbáltak belőlük még egységes, egyedüli változatot kanonizálni.

A kutatás megdöntött egy régi elméletet is a szombati áldozatok dalainak töredékeiről. Ez egy tizenhárom énekből álló sorozat az év első tizenhárom szombatjára, amelynek darabjait a Holt-tengeri tekercsek között is megtalálták. Az énekeket 10 töredékes példányban találták meg: kilencet Kumránban, és egyet Maszadán, Kumrántól mintegy 55 km-re délre, a Nagy Heródes építette erődítményben.

Eddig úgy vélték, hogy a rómaiak elől Maszadára menekülő kumrániak vitték magukkal ezt a pergament, de a genetikai vizsgálat szerint nem olyan juh bőréből készült, mint a kumrániak, tehát máshonnan vihették Masszadára.

A DNS-vizsgálat más esetekben viszont tudományosan megerősített régebbi teóriákat. A kutatók a szövegek tanulmányozásából, filológiai módszerekkel korábban elkülönítettek egy csoportot, amely a "kumráni írástudók gyakorlata" szerint készült. Ezek a szövegek valóban olyan bőrökre íródtak, amelyek egykor genetikai rokonságban álló juhokból készültek.

A tudósok azt remélik, hogy további pergamenek elemzése segíti majd a töredékek jobb összeillesztését, hiszen különböző összeillesztésükkel egészen más értelmet nyerhetnek bizonyos szövegek. Abban is bíznak, hogy a szövegek jobb megismerésével többet tudnak majd a szétszóratás előtti zsidó világról, és több információjuk lesz az akkor élt juhokról is, összehasonlíthatják őket a jelenleg Izraelben élő fajtákkal.

Kumránban a múlt század közepén az évszázad egyik legnagyobb régészeti felfedezése történt, amikor 25 ezer, pergamenre és papiruszra irt szövegtöredéket találtak, amelyet azóta kutatók nemzedékei vizsgálnak. A legnagyobb rejtély továbbra is megválaszolatlan: nem tudni, hogy kik írták és gyűjtötték egybe, majd rejtették el kétezer évvel ezelőtt ezeket az iratokat.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár