Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai

Bánáti Köztársaság

A Duna, a Tisza és a Maros által határolt Bánság a korabeli Magyarország etnikailag egyik leginkább kevert régiója volt. Magyarok, szerbek, románok, németek és számos kisebb nemzetiség lakta az első világháború végén, így a tárgyalások során a területre a magyar kormány mellett Szerbia és Románia is igényt tartott.

Az őszirózsás forradalommal hatalomra jutó Károlyi Mihály széles körű autonómia ígéretével igyekezett Magyarország oldalára állítani az elszakadást kívánó nemzetiségeket. Eme kísérlet egyik legkülönösebb lépése volt a Bánáti Köztársaság létrehozása a Bánság területén, Temesvár központtal 1918. november 1-én. Az új államot a német származású Róth Ottó vezette, aki a soknemzetiségű területen egy svájci-modell alapján felépülő államot képzelt el. A 24 napig fennálló államot egyedül a Károlyi vezette magyar kormány ismerte el.

A terület szláv lakosai azonban nem álltak az új államalakulat mellé, így Róth és a védelem megszervezésére kinevezett Bartha Albert képtelen volt annak határait megvédeni a Bánát és Bácska területére érkező francia csapatoktól. A régiót a trianoni békeszerződés kettévágta, így nagyobbik, keleti része Romániához, a nyugati pedig a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került.

1. Lajtabánság
2. Hiénc Köztársaság
3. Vendvidéki Köztársaság
4. Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság
5. Bánáti Köztársaság
6. Szlovák Tanácsköztársaság

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?