2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: július  •  Nap: 04
17 találat
[1]

907. július 4.

IV. Gyermek Lajos keleti frank király serege Braslauespurcnál megsemmisítő vereséget szenved a magyaroktól

[2]

1490. július 4.

Véget ér Corvin János politikai pályafutása

Báthori István és Kinizsi Pál a Tolna megyei Csontmezőnél megveri Corvin János seregét. A fiú Mátyás király és egy oszták polgárleány, Barbara Edelpöck viszonyából született 1473. április 2-án. Amikor kezdett világossá válni, hogy Mátyás és Beatrix házasságát nem kíséri gyermekáldás, a király mindent megtett, hogy törvénytelen fia utódlását biztosítsa. Mátyás halála után azonban nem úgy alakultak az események, ahogyan ő azt elképzelte. Jagelló Ulászlónak sok támogatója akadt Magyarországon. Az erőviszonyok majdnem egyenlők voltak. Mivel a Szent Korona a királyfi kezében volt, csapataival Székesfehérvárra akart vonulni, hogy ott megkoronázzák. A városba nem mehettek be, mert a székesfehérvári prépost megszervezte a védelmet. Ulászló hívei ekkor üldözőbe vették Corvin csapatait, és Csontmezőnél győzelmet arattak felettük. A vesztes királyi gyermek végül a szlavóniai hercegséget kapta meg, de a politikai élet alakításában már nem játszott komoly szerepet.

[3]

1521. július 4.

Husszev szendrői bég csapatai felperzselik Zimony várát

[4]

1607. július 4.

Kinevezik Forgách Ferencet esztergomi érsekké

[5]

1776. július 4.

13 gyarmat kinyilvánítja függetlenségét

A második kontinentális kongresszus határozata után két nappal, miszerint Amerika szakadjon el az angol anyaországtól, Nagy-Britanniától, a 13 észak-amerikai gyarmat tizenkét igen szavazattal elfogadja a Thomas Jefferson által szövegezett Függetlenségi Nyilatkozatot. A tizenharmadik állam, New York néhány nappal később adta beleegyezését. Augusztus elejéig szinte mind az ötvenöt Philadelphiában ülésező kongresszusi küldött aláírta az állami függetlenség dokumentumát. A tizenhárom volt brit gyarmat: Massachusetts, New Hampshire, Rhode Island, Connecticut, New York, New Yersey, Pennsylvania, Dalaware, Maryland, Virginia, Észak- és Dél-Carolina és Georgia alkotja ettől kezdve az Amerikai Egyesült Államokat. Bejelentették igényüket egy szabad és független állam megalakítására, melynek joga és hatalma van `háborút viselni, hadat üzenni, szövetségeket kötni, kereskedelmi kapcsolatokat létesíteni és minden egyéb olyan dolgot megtenni, melyet a független államok jogszerűen tehetnek`. A nyilatkozat fáradságos tárgyalások után született meg. A Carolina és Virginia államok által benyújtott javaslat hatására, miszerint szakadjanak el Nagy-Britanniától, a kongresszus bizottságot nevezett ki, melynek John Adams, Benjamin Franklin, Thomas Jefferson, Robert Linvingstone, és Roger Sherman is tagja volt, s megbízta azt a Függetlenségi Nyilatkozat kidolgozásával. A nyilatkozatban a megbízás szerint részletesen ki kell fejteni a Nagy-Britanniától való elszakadás okait. Az emberi jogok megfogalmazása "az egyén elidegeníthetetlen jogai"-ról Virginia állam nyilatkozatából származik. Ebben az időpontban a függetlenségi háború már egy éve tartott (lexingtoni csata, 1775. IV. 19.). III. György angol király 1775 augusztusának végén az összes amerikai gyarmatot "koronaellenes" lázadással vádolta meg, és 1776. március 1-i hatállyal megtiltotta, hogy a gyarmatok idegen országokkal kereskedjenek. Június elején a meghatalmazottak kongresszusa jóváhagyta az ún. "Olive Branch Petiton"-t, amelyben békés szándékaikat hangsúlyozzák és a király védelmét kérik a parlament és a minisztériumok által rájuk erőszakolt elnyomás és az adók ellen. Egyidejűleg a kongresszus közös hadsereg felállítása mellett döntött. A különálló gyarmati hadseregeket George Washington parancsnoksága alatt egyesítették (1776). Az amerikai függetlenségi mozgalom a bostoni "teadélután"-nal kezdődött (1773. XII. 16.), amikor amerikai telepesek - tiltakozásul a felemelt különadó ellen - a vízbe dobták az angol teaszállítmányt.

[6]

1848. július 4.

A minisztertanács határozatot hoz, hogy javasolja az országgyűlésnek, adjon katonai segítséget a királynak az itáliai háború befejezéséhez; a segély feltétele azonban a belső rend helyreállítása.

[7]

1849. július 4.

Az osztrák kormány közzéteszi Magyarország ideiglenes közigazgatási ésbírósági szabályzatát.

Az országot kerületekre osztja, ezek közigazgatását a kormány által kinevezett kerületi főbiztos irányítja; a járások élén a főhadparancsnok kinevezte járási biztos áll. Megszűnik minden önkormányzat és választás.

[8]

1892. július 4.

Üzembe helyezik az olaszországi Tivoliban a Ganz transzformátor- és elosztórendszerre épülő vízi rőművet.

[9]

1905. július 4.

Háromezer Pécs vidéki bányász sztrájkba kezd munkaviszonyai javításáért.

[10]

1918. július 4.

Megindul az első légipostajárat Budapest és Bécs között.

[11]

1919. július 4.

A Forradalmi Kormányzótanács elrendeli a fehérnemű-felesleg rekvirálását, a cipőkészletek szétosztását és a munkanélküliek segélyezését.

[12]

1921. július 4.

Megalakul a Magyar - Amerikai Társaság.

Elnöke: Apponyi Albert gróf.

[13]

1928. július 4.

Véglegesítik az 1925-ös olasz-magyar kereskedelmi szerződést

[14]

1941. július 4.

Tito veszi át a partizánháború irányítását

A jugoszláv kommunista párt Joszip Broz Tito vezetésével átveszi a Jugoszlávia függetlenségének és egységének helyreállításáért kezdett partizánharc irányítását. A német haderő április 6-án vonult be Jugoszláviába. A reguláris hadsereg veresége után a jugoszláv kommunista párt hozzáfogott a fegyveres partizánharc szervezéséhez, a vezető párttestületek katonai bizottságokat alakítottak, fegyvereket és lőszert gyűjtöttek, katonai tanfolyamokat tartottak, illegális harcosokat képeztek ki, és propagandát folytattak a lakosság körében. Tito harci felhívása azonnali eredménnyel járt. Július 7-én Szerbiában, július 15-én Montenegróban, július 22-én Szlovéniában és július 27-én Horvátországban, Boszniában és Hercegovinában tör ki felkelés. A nyár végére az országnak majdnem a fele felszabadult. Szerbiát és Montenegrót nem a partizánok, hanem a jugoszláv hadsereg ellenőrzi. A Sztálin által mindig is gyanakvással szemlélt Tito Moszkva akarata ellenére forradalmi közigazgatást épít ki. Ezzel kiéleződik a viszonya a londoni emigráns kormánnyal is.

[15]

1946. július 4.

A belügyminiszter felszámolja az ifjúsági szervezeteket

1946 nyarán Szviridov tábornok jegyzékben követelte a KALOT és más szervezeteket feloszlatását, a `reakciós` tisztviselők leváltását, a `papok uszításának` megakadályozását. Hivatkozási alapot a szovjet katonák ellen elkövetett merényletek jelentették. (Június 17-én a Teréz körúton ismeretlen tettes rálőtt a szovjet katonákra.) Ennek hatására Rajk László belügyminiszter felszámolta a KALOT-ot, a Cserkészszövetséget. A következő két hét folyamán még további 1500 egyesület és ifjúsági szervezet feloszlatására került sor.

[16]

1953. július 4.

Megalakul a Nagy Imre-kormány

Nagy Imre programbeszédében `a szocializmus építésének új szakaszát` hirdette meg, amely több ponton különbözött a Rákosi fémjelezte politikától. A szovjet vezetés kérésének megfelelően lefékezték az erőltetett nehézipar-fejlesztést, visszafogták a nagy költségvetésű beruházásokat, könnyítettek a kisbirtokos parasztságot megnyomorító adó- és beszolgáltatási terheken. Lehetővé tették a téeszből való kilépést, az újak megszervezését pedig leállították. Megszüntették az internálásokat, a kitelepítéseket, amnesztiát hirdettek. A párt és a belügyi szervek tagjai azonban kezdettől fogva ellenségesen viszonyultak a változásokhoz. Rákosi Mátyás pedig mindent megtett, hogy visszatérjen az ország a régi politikához.

[17]

1954. július 4.

Az Aranycsapat elveszti a VB-döntőt

A Svájcban rendezett V. labdarúgó-világbajnokságra az évek óta veretlen magyar válogatott első számú esélyesként utazott. Gólzáporos mérkőzéseken győzte le Dél-Korea, Törökország és az NSZK (8:3) csapatait, majd a döntőbe jutásért az előző világbajnoki döntő két résztvevőjét verte meg nehéz mérkőzéseken (Brazília 4:2, Uruguay 4:2 hosszabbítás után) úgy, hogy legjobb játékosa Puskás Ferenc sérülés miatt nem játszhatott. A berni döntő 9. percében Magyarország az újra játszó Puskás és Czibor góljaival már 2:0-ra vezetett a könnyebb ágon döntőbe jutott nyugatnémet csapat ellen, de a 18. percre Morlock és Rahn révén a németek egyenlítettek. Hét perccel a befejezés előtt Rahn vezetést szerzett az NSZK válogatottjának, s a fáradt magyar csapat nem tudott egyenlíteni (Puskás a kapuba talált, de a játékvezető les miatt érvénytelenítette a gólt). A második hely óriási csalódást okozott, elterjedt a hír, hogy a játékosok és a vezetők `eladták` a mérkőzést (Mercedes gépkocsikért...). Budapesten a kommunista hatalomátvétel óta először utcai tömegtüntetésekre, a karhatalommal való összecsapásokra került sor, több tucat embert letartóztattak.

Bezár