Átfogó kiállítás nyílt Székesfehérváron Nagy Lajos király koráról
A középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb hatású uralkodója, I. (Nagy) Lajos király születésének hétszázadik évfordulója alkalmából nagyszabású időszaki kiállítás nyílt Székesfehérváron: a Rendház épületében helyet kapott tárlat az Anjou-kor kiemelkedő emlékeit hozta el a nagyközönség számára. Az "Egy dinasztia csúcsa – Nagy Lajos 700" című, egészen 2027. április végéig látogatható kiállítás átfogó képet nyújt a lovagkirály uralkodásáról, hadi sikereiről és diplomáciai kapcsolatrendszeréről.
- Új időszaki kiállítás nyílt a lovagkirály születésének hétszázadik évfordulójára Székesfehérváron.
- A tárlat öt tematikus egységben tárgyalja Nagy Lajos korának történetét és hagyatékát.
- A kiállításon az 1351-es Aranybulla-megerősítés eredeti oklevele is megtekinthető.
Pokrovenszki Krisztián, a múzeum főigazgatója a kiállítást felvezető sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár intézményeinek kiemelt feladata az egykor a városban megkoronázott és ott eltemetett királyok emlékének ápolása. Nagy Lajos a hagyományos székesfehérvári királyi bazilika mellett egy különálló sírkápolnát is alapított a városban Alexandriai Szent Katalin tiszteletére, ahol végül nemcsak őt, hanem édesapját, Károly Róbertet és a család több tagját is végső nyugalomra helyezték. A kurátorok szándéka az volt, hogy e gazdag történelmi örökséget a modern kiállítási technológiákat és a ritkán látható műtárgyakat ötvözve mutassák be.
Belegrai Tamás, az intézmény tudományos főosztályvezetője és a tárlat kurátora elmondta, hogy a kiállítótér öt jól elkülöníthető tematikus egységből épül fel. Az első rész az Anjou-dinasztia hatalomra jutását és a korai éveket tárgyalja, kiegészülve egy élményalapú bemutatótérrel, ahol a Képes Krónika megelevenedő lapjai fogadják a látogatókat. A második egység a korabeli írásbeliségre és a törvényhozásra fókuszál; ennek a szekciónak a legkiemelkedőbb műtárgya az az 1351-es eredeti oklevél, amellyel a király megerősítette és kiegészítette II. András 1222-es Aranybulláját.

A harmadik tematikus tér a lovagkirály hadi vállalkozásait, köztük a nápolyi hadjáratokat és a balkáni konfliktusokat eleveníti fel, bemutatva a korban használt hadászati eszközöket és fegyvereket. A negyedik rész a királyság gazdasági helyzetével, az európai szinten is kiemelkedő nemesfém-bányászattal és a kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozik. A záró szakasz a király utolsó éveit, halálát és kormányzásának utóéletét dolgozza fel. A szervezők igyekeztek a hivatalos uralkodói portré mögött az embert is bemutatni; a tárlatvezetések során az uralkodó magánéleti vonásai, többek között szenvedélyes kockajátékos mivolta is szóba kerül.
Ez is érdekelhet
I. (Nagy) Lajos (1342–1382) uralkodása a középkori magyar állam történelmének egyik leginkább prosperáló időszaka volt. Édesapja, Károly Róbert halála után egy gazdaságilag konszolidált, biztos alapokon álló országot örökölt, amely lehetővé tette számára az aktív külpolitika folytatását. A lovagi eszményeket személyesen is gyakorló király a „bajban a királyé az elsőség” elvét vallva gyakran maga vezette seregét, így uralkodása első felében többször is súlyosan megsebesült a harctereken, mire negyvenkét éves kora körül kénytelen volt felhagyni az aktív katonai jelenléttel. Nevéhez fűződnek a testvére, András herceg meggyilkolását megbosszulni hivatott nápolyi hadjáratok, Velence legyőzése, valamint a lengyel trón 1370-es megszerzése is, amely révén létrejött a magyar–lengyel perszonálunió.
A hódítások mellett Nagy Lajos jelentős belpolitikai reformokat is végrehajtott, melyek közül kiemelkedik az 1351-es törvénykezés. Ebben a törvénycsomagban vezette be az ősiség törvényét (aviticitas), amely a nemesi birtokok elidegeníthetetlenségét mondta ki, egészen 1848-ig meghatározva a magyar birtokjogi rendszert. Ugyanekkor egységesítette a jobbágyok által a földesúrnak fizetendő kilencedet, és megerősítette a nemesség egyenjogúságát (az „egy és ugyanazon nemesi szabadság” elvét). Uralkodása alatt virágzott a gótikus építészet, a művészet és az irodalom; udvara az európai lovagi kultúra egyik legfontosabb közép-európai központjává vált, amint azt a most megnyílt székesfehérvári kiállítás is részletesen szemlélteti.