Budapesti konferencia tárgyalja a műkincsbűnözés elleni nemzetközi küzdelmet
A kulturális javak védelmét és az illegális műkereskedelem elleni modern fellépést állítja fókuszba egy ősszel megrendezendő budapesti szakmai esemény. Az ICOM Magyarország hivatalos közleménye szerint a PRISM projekt keretében megvalósuló nemzetközi konferencia a múzeumok és a bűnüldöző szervek együttműködési lehetőségeit vizsgálja. A kétnapos találkozó célja a gyakorlati tapasztalatcsere elősegítése, valamint a nemzetközi örökségvédelmi hálózatok megerősítése.
- Az ICOM Magyarország nemzetközi múzeumbiztonsági konferenciát szervez november végén a Nemzeti Múzeumban.
- A rendezvény fókuszában a kulturális örökségvédelem és a bűnüldöző szervek szoros együttműködése áll.
- A programot a visszaszerzett műkincseket bemutató új időszaki kiállítás ünnepélyes megnyitója zárja decemberben.
A november 30. és december 1. között zajló tanácskozásnak a Magyar Nemzeti Múzeum ad otthont. A rendezvény a PRISM, vagyis a múzeumi megelőzés, kutatás, nyomozás és biztonság elnevezésű nemzetközi kezdeményezés részeként jön létre. A szakemberek a műtárgyakat fenyegető kortárs veszélyeket és a megelőzés legújabb módszereit vitatják meg. Kiemelt szerepet kap a múzeumi intézményrendszer és a rendvédelmi hatóságok közötti operatív kapcsolatok szorosabbra fűzése. A szervezők kifejezett szándéka, hogy a résztvevők megismerjék az illegális műkereskedelem felszámolását célzó modern, gyakorlatias megoldásokat.
A szakmai fórum előadói között a globális műtárgyvédelem és a bűnüldözés legmagasabb szintű képviselői szerepelnek. A résztvevők meghallgathatják Vernon Rapley-t, az ICOM Múzeumbiztonsági Nemzetközi Bizottságának elnökét, valamint Christian Kleint, a Bajor Tartományi Bűnügyi Hivatal szakértőjét. A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának központi vezetését Médea Ekner főigazgató és Sophie Delepierre, a titkárság örökségvédelmi osztályának vezetője képviseli. A hazai tapasztalatokat és kihívásokat a fogadó intézmény részéről Varga Lujza történész, főosztályvezető és Buzinkay Péter főigazgatói főtanácsadó foglalja össze. Az előadók névsora jól tükrözi a muzeológia és a rendészet elengedhetetlen összefonódását.
A konferencia második napján a nemzetközi esettanulmányok bemutatása mellett a szervezők egy új szakmai kiadványt is a közönség elé tárnak. A szimpózium hivatalos programját egy tematikus tárlat, a "Visszaszerzett kincsek – Múzeumok a műkincsbűnözés ellen" című kiállítás megnyitója zárja december 1-jén délután. Ez a bemutató a nagyközönség számára is láthatóvá teszi a sikeres rendőrségi és múzeumi együttműködések kézzelfogható eredményeit. A konferencián a részvétel ingyenes, a korlátozott férőhelyek miatt azonban az intézmény előzetes online regisztrációhoz kötötte a belépést. A kezdeményezés célja, hogy a szakmabeliek mellett a téma iránt érdeklődő tágabb közönséget is megszólítsa.
A kulturális javak védelme és az illegális műkereskedelem elleni küzdelem a 20. század második fele óta kiemelt nemzetközi prioritás. A műkincsek fosztogatása az ókori sírrablásoktól kezdve végigkísérte a történelmet, ipari méreteket azonban a modern kori fegyveres konfliktusok és a gyarmatosítás idején öltött. A második világháború során végbement szisztematikus műkincsrablások rávilágítottak egy globális, jogilag kötelező érvényű védelmi rendszer szükségességére. Ennek eredményeként születtek meg az olyan alapvető nemzetközi egyezmények, mint az 1954-es hágai, vagy az 1970-es UNESCO-egyezmény. Ezek a dokumentumok fektették le a lopott vagy illegálisan exportált kulturális javak visszaszolgáltatásának modern jogi alapjait.
Ez is érdekelhet
Az elmúlt évtizedekben a műkincsbűnözés profilt váltott, és egyre inkább a magasan szervezett, transznacionális bűnözői csoportok érdekeltségébe került. A feketepiacon forgó műtárgyak és régészeti leletek kereskedelme a nemzetközi hatóságok jelentései alapján gyakran fegyvercsempészettel és pénzmosással is összefonódik. A múzeumi biztonság fogalma emiatt jelentősen kibővült, hiszen a fizikai őrzésvédelem mellett megjelent a szigorú provenienciakutatás, azaz a műtárgyak eredetének és tulajdonlástörténetének feltérképezése. Az Interpol és a nemzeti rendőrségek speciális műkincsvédelmi egységei ma már napi szinten használnak integrált digitális adatbázisokat az eltűnt tárgyak azonosítására. A felderítésekhez a művészettörténészek, a restaurátorok és a nyomozók folyamatos információáramlására van szükség.
Magyarország földrajzi elhelyezkedése és gazdag régészeti öröksége miatt történelmileg tranzitországnak és célpontnak is számított a műkincscsempészek számára. A Kárpát-medence területén az illegális fémkeresőzés és a régészeti lelőhelyek kifosztása évtizedek óta komoly kihívást jelent a hazai örökségvédelemnek. A Magyar Nemzeti Múzeum, mint az ország legrégebbi és legkiterjedtebb gyűjteménnyel rendelkező közgyűjteménye, alapítása óta döntő szerepet vállal a nemzeti vagyon megóvásában. A mostani budapesti konferencia szervesen illeszkedik abba a folyamatba, amely a lokális problémákra globális, határokon átnyúló megoldásokat keres.
