Fenséges római bronzdoboz került elő Tordán

A mai Torda (Potaissa) területén a régészek egy kivételes állapotban fennmaradt, templomhomlokzattal díszített római bronzdobozt tártak fel. A lelet a Legio V Macedonica erődjéhez tartozó civil negyed gazdag lakójához köthető, és új fényt vet a provinciális Dácia vallási életére, művészetére és társadalmi kapcsolataira.

A római bronzdoboz felfedezése Tordán

Az idei régészeti szezonban Erdély egyik legjelentősebb római kori lelete került elő: egy templomhomlokzattal díszített, tökéletes állapotban megmaradt bronzdoboz. A tárgy Potaissa – a mai Torda – területén, a Legio V Macedonica canabae-jának, azaz polgári negyedének ásatásán bukkant elő.

A feltárást a Tordai Történeti Múzeum, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, az UMFST „Petru Maior” és az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum szakemberei közösen végezték. Az öthetes ásatás egy nagyméretű, oszlopcsarnokkal ellátott római domus romjaira koncentrált, amely egykor egy tehetős lakos, talán kereskedő vagy nyugalmazott tiszt otthona lehetett.

A templomhomlokzattal díszített római bronzdoboz

A felfedezés középpontjában álló, aprólékosan megmunkált bronzdoboz domborműve egy klasszikus római templom homlokzatát ábrázolja, oszlopaival és háromszögű oromzatával. Ez a motívum a császárkori vallási ikonográfia egyik meghatározó eleme volt.

A régészek szerint a római bronzdoboz rituális célt szolgálhatott: talán füstölők, áldozati tárgyak vagy szent jelvények tárolására készült. A művészi kivitelezés és a kivételes állapot arra utal, hogy a tulajdonosa magas rangú személy lehetett, aki kapcsolatban állt a közeli templommal vagy papi közösséggel.

Mindennapok a Legio V Macedonica árnyékában

A bronzdoboz mellett a házban számos mindennapi és luxustárgy is előkerült: bronz ékszerek, üveggyöngyök, egy bronzgyűrű, csontból készült hajtűk, övcsatok és egy zoomorf díszítésű háromlábú bútorelem. Ezek a leletek a potaissai lakók kifinomult ízlését és jólétét tükrözik.

A megtalált érmék gazdasági támpontot is adnak: a ház lakóinak élete a Kr. u. 2. század végére és a 3. század elejére tehető, a markomann háborúk utáni stabil időszakra. A feltárt anyag egy virágzó, kereskedelmi és kulturális központot rajzol fel, ahol a katonai erőd mellett élénk civil élet zajlott.

Potaissa, a római Dácia virágzó városa

A Legio V Macedonica erődjét Kr. u. 168 körül, Marcus Aurelius uralkodása idején emelték. Az erőd 23 hektáros, szabályos téglalap alaprajzával és kapuival a római katonai rend megtestesítője volt. Körülötte alakult ki a canabae – a civil település –, ahol egykori katonák, kézművesek és kereskedők éltek.

A most feltárt domus építészeti megoldásai – több helyiség, oszlopos perisztülion, kemencék – egy kényelmes, városi jellegű lakóházat mutatnak. A leletanyag a római luxus és a helyi dák hagyományok keveredését tükrözi, akárcsak a római bronzdoboz szimbolikája.

Vallás, hatalom és művészet találkozása

A bronzdoboz templomhomlokzata nem csupán dekoráció lehetett: szimbolizálhatta az istenek oltalmát, vagy utalhatott egy közeli szentélyre. A Legio V Macedonica katonái köztudottan támogatták a császárkultuszt, és nyitottak voltak a helyi, dák eredetű istenségek tiszteletére is. Ez a vallási szinkretizmus – a birodalmi és helyi hitvilág összeolvadása – a bronzdobozon is visszaköszön.

A tárgy így nemcsak művészeti remekmű, hanem kulturális híd is a római rend és a provinciális spiritualitás között.

A római bronzdoboz öröksége

A 2025-ös ásatási kampány új fejezetet nyitott Potaissa régészeti kutatásában. A tudósok remélik, hogy a civil negyed további feltárása újabb házakat, műhelyeket és talán egy templomot is felszínre hoz majd, amely kapcsolatban állhatott e rendkívüli bronzdobozzal.

A román kulturális minisztérium által támogatott projekt célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként élt együtt és hatott egymásra a katonai és civil lakosság a római Dáciában.

„Minden lelet egy újabb darabja a római Dácia mozaikjának” – nyilatkozták a Tordai Történeti Múzeum kutatói. – „De ez a bronzdoboz különleges: egyszerre szól a hitről, a művészetről és az emberi identitásról.”