Szépségápolás a Nílus völgyében

Amióta világ a világ, a szépítkezés a női lét részét képezi. Az ókortól kezdve leletek tömege ad tanúbizonyságot a sminkek jelenlétéről, használatáról. De miből és milyen technikákkal készítették el a kozmetikumokat?

Egyiptomban a legnépszerűbb kozmetikum a szemfesték volt, amelyek az ábrázolásokon is jól kivehetőek. A galentiből készült szemfestéket nem csak esztétikai hatása miatt kente fel viselője, hanem egyes értelmezések szerint a mágikus védelem szimbóluma is volt. A kozmetikumoknak voltak vallási oldaluk is: a papok a szertartásokon illóolajokkal kenték be az istenek szobrait, valamint sminket is vittek fel rájuk.

Nem gondolnánk, de az egyiptomi asszonyok valóságos sminkes táskával is rendelkeztek, amelyekbe különböző kellékeiket tehettek. Rengeteg sírban találtak a régészek olyan edényeket, amelyek egykor szemfestéket tartalmaztak. Az ókori egyiptomiak olyan problémákra is keresték a megoldást, ami a mai embert is jelentősen érinti: a ráncok vagy éppen őszülés elleni készítményeket is használtak – az már más kérdés, hogy ezek mennyire voltak sikeresek.

Egyiptom hódításának hatása

Visszakanyarodva az ókor bronzkori szakaszához, vizsgáljuk meg közelebbről Núbiát. Az állam a mai Szudán északi részének területén helyezkedett el, és szoros kapcsolatban állt Egyiptommal. Először is kereskedelem révén, majd utóbbi meghódította Núbiát a Kr. e. második évezredben. A kultúrák így hatottak egymásra, a núbiai közösségek átvették az egyiptomi szépségápolási módszereket, vegyítve saját szokásaikkal.

A Núbiában talált régészeti anyagok lehetővé tették az egyiptomi és a környező régiókból származó készítmények összehasonlítását. Az egyiptomiak ásványokat és növényi alapú összetevőket használtak fel a sminkek elkészítéséhez.

Eltérő kultúrák

A régészek huszonnégy mintát vetettek vizsgálat alá, amelynek eredménye azt mutatja, hogy az egyiptomiakhoz hasonlóan a szemfesték többsége galenitet tartalmazott. Ez az ásvány adta jellegzetes fekete árnyalatát, és úgy vélték, hogy egyben védi a bőrt és a látást is.

Az egyik legszembetűnőbb különbség az egyiptomi és núbiai kozmetikumok között, az az, hogy az utóbbinál gyakran találtak kvarc, kalcit, agyag, valamint gipsz nyomait. Ezek az anyagok nem csak a textúráját módosították a kozmetikumnak, de a színét is: sokkal világosabbá vált így, szürkét és törtfehéret hoztak létre vele.

Technikai innováció

A kozmetikai maradványok elemzése állati zsírok és növényi olajok jelenlétét is kimutatta, amelyeket kötőanyagként használtak. Ugyanis az ásványi porok vegyülete így könnyen felvihetővé válik a bőrre. Növényi mézgákat is azonosítottak, amelyek az állati zsírokkal összekeverve érte el azt, hogy a smink tartós és rugalmas maradjon.

A legmeglepőbb felfedezés egy szintetikus fehér pigmentből készült kozmetikum. Az antimonát-kalcium vegyületét több mint 1000 °C-on történő hevítéssel állították elő, már a XVIII. dinasztiától kezdve ismert volt az egyiptomi üvegiparban, azonban a kozmetikumgyártásban még soha nem dokumentálták egészen idáig. A régészek szerint a használata nagyfokú technológiai innovációról tanúskodik, amely azt is megmutatja, hogy a núbiaiak szándékosan az egyiptomi sminktől különböző kozmetikumot kívántak előállítani.

Smink, mint identitás

Az, hogy a núbiaiak tudatoson állítottak elő más sminket, több okból adódhat. A szépségápolás identitás képző szokás volt, a régi korokban is. A sminkkel ki tudták fejezni a népi különállóságot, azt, hogy nem válnak egyiptomivá.

A gazdagon díszített núbiai elefántcsont edényekben található kozmetikumok felfedezése és a vizsgálat eredménye azt jelzi, hogy a sminkelés részét képezte az identitásnak, valamint státusz szimbólumként is funkcionált.