Ezeréves viking templom romjait tárták fel Skóciában
Egy megközelítőleg ezeréves, a kora középkorból származó viking templom maradványait azonosították a lakatlan skóciai Swona szigetén. Ahogy arról a The Independent beszámolt, a brit diákok és hivatásos régészek együttműködésével zajló feltárás fizikai bizonyítékot szolgáltatott a korai skandináv építészet jelenlétére a térségben, egyúttal a leletanyag új adatokkal segíti a skót szigetvilág keresztényesítésének és intézményesülésének kutatását.
- A skóciai Orkney-szigetekhez tartozó, lakatlan Swona szigetén egy tizedik vagy tizenegyedik századi viking templom alapjait azonosították kutatók és diákok.
- A szárazrakásos technikával épült, kötőanyag nélküli falak és az egykori oltár lépcsőjének feltárása megerősítette az épület kora középkori eredetét.
- A felfedezés radiokarbonos vizsgálatokkal kiegészülve pontosabb képet adhat a skandináv hódítók észak-skóciai letelepedésének és keresztényesítésének folyamatáról.
A régészeti expedíciót a moray-i Gordonstoun magániskola tanulói és az Orkneyi Régészeti Kutatóközpont (Orca) szakemberei közösen hajtották végre a John O'Groats településtől északra fekvő, jelenleg csupán elvadult szarvasmarhák által lakott apró szigeten.
A kutatók egy újabb kori épület romjai alatt azonosították a középkori struktúrát, amelyet a helyi térképek korábban csak "Twinly Kirk" néven, azaz egy feltételezett templomromként jelöltek. A próbafeltárás során a szakemberek megtalálták az épület egykori oltárához vezető lépcsőfokot, valamint megállapították, hogy a falak szárazrakásos technikával, agyagkötés és habarcs felhasználása nélkül épültek. Az építészeti módszer, az alaprajz és a tájolás mind egybevágnak a tizedik és tizenegyedik századi skandináv szakrális épületek jellemzőivel.
A hatnapos kutatóút során a csapat nemcsak a templom területét vizsgálta meg, hanem a sziget kiterjedtebb történelmi rétegeit is dokumentálta. A résztvevők egy valószínűsíthetően történelem előtti település nyomait, valamint egy kör alakú árkot is feltérképeztek, amely a szakmai feltételezések szerint a vikingek jelzőtűzhálózatának egyik állomása lehetett. A templom közelében kőhalmokat, illetve egy olyan falmaradványt is találtak, amely az egykori partraszállási pont megközelítését akadályozta.
Paul Clark, az Orca vezető projektmenedzsere a lapnak elmondta, a helyszínen gyűjtött minták laboratóriumi és radiokarbonos vizsgálata fogja véglegesen tisztázni az épület használatának pontos időkeretét és a helyszínen zajló középkori tevékenységek jellegét.
Ez is érdekelhet
A leletegyüttes történelmi jelentőségét az Orkney-szigetek kora középkori geopolitikai helyzete adja. A norvég vikingek a nyolcadik század végétől kezdve vették birtokba az észak-skóciai szigetvilágot, amely kiváló stratégiai bázist biztosított a Brit-szigetek és az Ír-tenger irányába indított hadjáratokhoz, majd a kiterjedt kereskedelmi hálózatok fenntartásához.
Orkney a kilencedik századra a norvég korona fennhatósága alatt álló, de jelentős autonómiával rendelkező hatalmi központtá vált. A tizedik és tizenegyedik század fordulója kritikus átmeneti időszak volt a régióban, mivel ekkor zajlott le a skandináv telepesek keresztény hitre térése. Egy e korból származó kőtemplom jelenléte a félreeső Swona szigetén egyértelműen jelzi a vallási és adminisztratív intézményrendszer gyors kiépülését, valamint a korai norvég diaszpóra kulturális és társadalmi asszimilációjának folyamatát.
